A Tárki április végi omnibusz vizsgálata alapján elemezte a világjárvány olyan vonatkozásait, amelyekre más forrásokból nincsenek, vagy nem ilyen részletességgel vannak információk. Mint írták, most azt vizsgálták, hogy kik kapták el a fertőzést, illetve hogy kik lesznek védettek a védőoltás által.

A társadalomkutató szerint abból kell kiindulni, hogy igazából senkinek sincs ismerete arról, hogy ténylegesen mennyi lehet a tünetmentes fertőzöttek aránya, csak azt tudjuk, hogy mennyien vannak a regisztrált fertőzöttek. (A Tárki vizsgálatában 10,6 százalékra teszi ezt az arányt.)

Mint a Facebookon írták, az igazoltan és a gyanítottan fertőzötteket egybevéve azt látjuk, hogy

a vírus nem tesz különbséget férfiak és nők között.

Hasonlóan nincs jelentős különbség iskolázottság szerint (bár az érettséginél kevésbé iskolázottak átlag alatti, az érettségizett és magasabb iskolázottságúak pedig átlag feletti fertőzöttséget szenvedtek el).

Életkor szerint az aktív, 40-59 év közöttek fertőzöttsége a legmagasabb (15-16 százalék). A 40 alattiaké nem éri el ezt, a 60 év fölöttieké pedig lényegesen alacsonyabb (kevesebb mint tíz százalék, a hetven év alattiak körében pedig 6-7 százalékos). A Tárki szerint ugyanakkor számolni kell azzal a ténnyel, hogy a halálozás erősen életkor-specifikus volt, „tehát a felső életkori csoportokban torzíthat, de statisztikai értelemben nem sokat”.

A Tárki szerint az alacsonyabb fertőzöttségi adatok az alacsonyabb társadalmi státusú csoportokban nemcsak enyhébb érintettséget, hanem alacsonyabb szintű egészségtudatosságot, valamint az állami és magántesztekhez való korlátozottabb hozzáférést is tükrözhetnek.

Az oltottsági adatoknál már lényegesen nagyobbak a különbségek. A Tárki azt írja, mivel az oltási terv erősen preferálta az időseket oltását, az életkor szerinti oltottsági arányok eltérései jelentősek. Április végén a legidősebb generáció (60 év felettiek) körében 78 százalékos, a 40 év alattiak körében akkor még csak 29 százalékos volt az oltottság. A különbségek másik tényezője az oltás felvételére való hajlandóság társadalmi csoportok közötti eltérésében van.

A nők körében (54 százalék) nagyobb az oltottság, mint a férfiak esetében (44 százalék), bár ebben valószínűleg a férfiak és nők eltérő korszerkezete is szerepet játszik.

Statisztikailag számottevő – az oltási terv preferenciáitól független – eltérést a magasabb iskolázottságúak (65 százalék) és a többiek (52-54 százalékos) oltottsági szintje között látni. Településtípus szerint viszont nincsenek lényegi eltérések, amiben a különböző települések eltérő korszerkezetének (egyfelől) és iskolázottsági szerkezetének (másfelől) is van szerepe a kutatók szerint.

A Tárki hozzáteszi még, hogy az oltottság és fertőzöttség szerint négy csoport létezik:

• akik túljutottak a fertőzésen, és oltást is kaptak,
• akik túljutottak a fertőzésen, de nem kaptak (még) oltást,
• akik nem kapták el a vírust, de beoltatták magukat,
• és akik nem oltatták be magukat, és természetes védettséget sem szereztek.

Az első három csoportba tartozók akarva vagy akaratlanul is hozzájárultak a „nyájimmunitás” kialakulásához – jegyzik meg a kutatók, akik szerint a negyedik csoport a saját maga szempontjából is sérülékeny, „hiszen ha esetleg lesz negyedik hullám, ők lesznek az új (esetleg mutáns) vírus elsődleges célpontjai, de a társadalom többi részére nézvést is ők a kockázati tényezők”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.