Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A nátha és a közönséges megfázás mögött gyakran a rhinovírus áll. Erre a kórokozóra eddig nem gondolt túlságosan jó szívvel az ember, ám az amerikai Yale Egyetem kutatása után könnyen lehet, hogy másként tekintünk majd rá.
Az interferonok olyan fehérjék, amiket a szervezet termel a vírusfertőzéskor, amelyek segítenek riasztani az immunrendszert. Ezenkívül több száz antivirális (vagy egyéb) hatású fehérje génjét (közös nevükön interferon-stimulálta gének, ISG-k) is bekapcsolhatják. |
A Journal of Experimental Medicine orvosi lapban közölt publikációban a szakemberek azt írják, kísérleteik során a rhinovírus áttételesen képes volt megállítani a koroanvírus elszaporodását a szervezetben azzal, hogy aktiválták a szervezet interferon-stimulálta génjeit (ISG). A tudósok kiemelték: a legfontosabb az időzítés.
Ellen Foxman, a tanulmány egyik szerzője és a Yale Orvostudományi Egyetem kutatója arra volt kíváncsi, hogy az ISG-k milyen szerepet játszanak a koronavírus-fertőzés korai szakaszában. Mivel a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a megfázásért felelős vírus segíthet kivédeni az influenzás megbetegedést, ezért Foxman úgy gondolta, hogy segíthet a koronavírus elleni küzdelemben is.
A szakember a csapatával egy laboratóriumi körülmények között előállított emberi légzőszervi szövetet fertőzött meg koronavírussal, hogy lássa, miként szaporodik el az rajta. Azt találta, hogy a vírus száma az első három napban nagyjából hatóránként megduplázódott. Amikor ugyanezt kipróbálták egy rhinovírusnak kitett szövettel is, a SARS-CoV-2 szaporodása teljesen leállt. Ha azonban a szakemberek kikapcsolták a szövet vírusellenes védekezőképességét, akkor a szaporodás újra beindult.
Foxman az IFLScience-nek úgy nyilatkozott: az elsődleges vizsgálatok alapján a náthát okozó vírus aktiválja az interferonválaszt, ami pedig védelmet nyújthat számos vírus, köztük a koroanvírus ellen is. A szakemberek úgy vélik, mindez lehetővé teszi, hogy már a fertőzés első pillanatától kezdve hatékonyan védekezzünk a fertőzés ellen.
A kutatók szerint emellett akkor is hasonló természetes védelem érhető el, ha a fertőzés pillanatában kis méretű vírusterhelésnek van kitéve az ember.
A problémát jelenleg az okozza, hogy a koronavírus a fertőzés első néhány napjában szaporodik el nagyon a szervezetben, és csak utána indul be az immunrendszer védekezése. Emiatt a fertőzöttek interferontermelését rögtön a fertőzés idején, a tünetmentes időszakban kellene beindítani.
A kutatók most azt vizsgálják, ez a megoldás használható-e esetleg megelőző kezelésként, ezzel csökkentve azok számát, akik esetleg súlyos tünetekkel kórházba kerülnének a koronavírus-fertőzés miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
