Az eddigi legrészletesebb felvételt sikerült elkészíteniük a Tejútrendszeren kívüli galaxisokról és más, egzotikus jelenségekről egy összeurópai űrkutatási együttműködés keretében. Egy 70 ezer rádióantennából álló rádiótávcső-hálózattal olyan, eddig kevéssé ismert galaktikus képződményeket sikerült közelebbről megvizsgálni, mint a szupernehéz fekete lyukak és az azokból kilövellő plazmasugarak.

Az alacsony frekvenciájú távcsőhálózat (Low Frequency Array, LOFAR) és a Hubble űrtávcső észlelései alapján a hollandiai rádiócsillagászati intézet kutatóinak tíz évbe telt, mire a felvételeket összeállította. Ehhez szuperszámítógépeket is bevetettek, így sikerült a korábbiaknál 20-szor nagyobb felbontást elérni. 

Az egyik legbámulatosabb felvételen a Hercules A katalógusjelű fekete lyuk látható, amely egy még hatalmasabb plazmasugat (jet) lövell ki magából. Csak a fekete lyuk tömege 4 milliárdszorosa a mi Napunkénak, a jet hosszát pedig 1 millió fényévre becsülik, ami tízszer nagyobb a mi galaxisunk, a Tejútrendszer átmérőjénél.

A LOFAR-mérésekből egyebek mellet kiderült, hogy ezek a sugarak nemcsak, hogy több millió évig "élhetnek", de néhány százezer évenként legyengülnek, majd újra felerősödnek. Ezt a "pulzálást" a jet bonyolult struktúrája magyarázza, de ennek fizikáját egyelőre még alig értik a csillagászok. 

R. Timmerman; LOFAR & Hubble Space Telescope

Ha máskor is értesülni szeretne csillagászati érdekességekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.