A sakk és a go – melyekben a mesterséges intelligencia már rég legyőzte az emberi bajnokokat – esetében egyetlen ellenféllel áll szemben a gép, és minden információ birtokában van. Ám a bridzsben más a helyzet: a játékosok nem az összes információ birtokában játszanak, miközben a többi résztvevő viselkedésére kell reagálniuk, ez pedig sokkal közelebb áll az emberi döntéshozás természetéhez. Ezért aztán ez „a győzelem alapvető előrelépést jelent a mesterséges intelligenciák rendszerében” – mondta Stephen Muggleton, az Imperial College London gépitanulás-professzora.

A NukkAI francia startup pénteken, egy kétnapos párizsi versenyt követően jelentette be a győzelmet. A NukkAI kihívása során az emberi bajnokoknak 800 egymást követő kártyaosztást kellett lejátszaniuk 80 tízes szettre osztva. A kihívásban nem volt benne a játék kezdetén végzett licitálás.

A NooK nevű mesterséges intelligencia ugyanazt a szerepet játszotta, mint az emberi bajnok, ugyanazokkal a kártyákkal és ugyanazokkal az ellenfelekkel. A végeredmény az ember és a gép pontszámainak különbsége volt az egyes szettek átlagában. A NooK a játszmák 83 százalékát, 80 szettből 67-et nyert meg.

A mesterséges intelligencia korábbi diadalai közé számít, amikor 1996-ban az IBM Deep Blue sakkozógépe játszmát nyert Garry Kaszparov világbajnok ellen, de a mérkőzést az ember nyerte 2-4-re. Egy évre rá Kaszparov kikapott a géptől.

A dámajátékot 2007-ben a kanadai Albertai Egyetem tudósai fejtették meg: miután 500 milliárd pozíciót elemeztek, elkészítették a legyőzhetetlen dámaprogramot.

2011-ben az IBM számítógépe, a Watson a Jeopardy! tévévetélkedő győzteseit verte meg, és elvitte az egymillió dolláros fődíjat.

2016-ban a Google DeepMindjájnak AlphaGo nevű számítógépe legyőzte a koreai Li Szedol gobajnokot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.