A majomhimlőről, illetve a betegséggel kapcsolatos tanulságokról írt hosszabban Facebook-oldalán Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) adjunktusa. Mint fogalmazott, a majomhimlővírussal kapcsolatos emberi esetek, járványok száma és intenzitása is folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta. „A hozzánk hasonló kutatók néhány évtizede már próbálnak a vírust megelőzve ismereteket szerezni, ám a nehezen megközelíthető afrikai területeken ez igen nehéz.”

Kemenesi szerint bár kétségtelenül a járványok korát éljük, a majomhimlő vírusát már ismertük, több kiváló szakértő, kutatócsoport és ezáltal bizonyos mértékű tudományos ismeret is rendelkezésünkre áll már. „Afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretanyag áll rendelkezésre. Vakcina is elérhető, ugyanis a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is, Nagy-Britanniában már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére.”

Mint rámutatott, az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed, ám a legfőbb aggodalom egyelőre a terjedési láncolatok és a terjedés módjának nem teljes ismerete. A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek szerinte.

Amíg viszont nem ismert minden fertőzött és minden kontakt személy, addig várhatók újabb esetek

– írta Kemenesi.

Hogyan ismerhető fel az új fajta majomhimlő, és mennyire kell félni tőle?

Az elmúlt két év után nagyon nem örülünk annak, hogy újra egy állatról emberre átkerült, majd emberek között is terjedő vírus jelent meg Európában. A szakértők szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a majomhimlő akkora bajokat okozhatna, mint a Covid, de óvatosságra figyelmeztetnek, mert a mostani fertőzéssorozat sok szempontból rácáfol mindenre, amit eddig tudni véltek erről a vírusról.

Arra a kérdésre, hogy kell-e tartani a majomhimlőtől, a virológus úgy válaszolt: mivel egy jelenlegi ismereteink szerint emberről emberre nehezen terjedő fertőző betegségről van szó, itt egyelőre főként a fertőzöttekkel közeli kontaktust ápolók jöhetnek szóba. „A mostani esetek hátterében álló terjedésnél néhány klaszternél szóba került a szexuális kontaktus során történő közeli érintkezés, így a nagy-britanniai hatóságok erre külön fel is hívták a figyelmet. Ám korai még kőbe vésni bármit”.

Kemenesi hozzátette:

a mostani helyzet semmiképp sem hasonlítható a Covid–19-nél megszokott kockázathoz, és az esetszámok tekintetében sem beszélhetünk egyelőre jelentős számról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.