Az elmúlt hetekben a világ számos pontján felütötte a fejét a majomhimlő. Találtak már beteget például Csehországban és Szlovéniában is, és miközben Kemenesi László virológus úgy látja, igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a betegség, a WHO szerint nem valószínű, hogy világjárvány lesz a dologból.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kutatók ne foglalkoznának a vírussal. A Nature szerint több olyan fontos kérdés is van, amire a szakemberek szeretnék mielőbb megtalálni a választ.

Az egyik ilyen, hogy most hogyan kezdődött a majomhimlő terjedése? A belga, francia, német, portugál és amerikai betegekben talált vírus szekvenálása alapján felismerték, hogy mindegyik nagyon hasonlít ahhoz a vírustörzshöz, amit Nyugat-Afrikában találni. Jó hír: ez sokkal kevésbé halálos, mint a közép-afrikai: 1 százalék alatti rátáról beszélhetünk, míg utóbbi esetében ez az arány elérheti a 10 százalékot.

Hogyan ismerhető fel az új fajta majomhimlő, és mennyire kell félni tőle?

Az elmúlt két év után nagyon nem örülünk annak, hogy újra egy állatról emberre átkerült, majd emberek között is terjedő vírus jelent meg Európában. A szakértők szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a majomhimlő akkora bajokat okozhatna, mint a Covid, de óvatosságra figyelmeztetnek, mert a mostani fertőzéssorozat sok szempontból rácáfol mindenre, amit eddig tudni véltek erről a vírusról.

A szakemberek azt feltételezik, hogy a mostani zéró páciens ugyanúgy Nyugat-Afrikában járhatott, mint a 2018-ban és 2019-ben megbetegedettek, és ott egy fertőzött állattal vagy emberrel találkozhatott. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy már korábban is jelen volt a majomhimlő. Ez azonban kevésbé valószínű, a fertőzésnek ugyanis látható jelei vannak, így ezeket könnyen észre lehetett volna venni.

Egy másik, szintén fontos kérdés, hogy megmagyarázhatja-e a vírus genetikai változása a mostani járványt? Elliot Lefkowitz, az amerikai Alabamai Egyetem virológusa, aki a himlővírus evolúcióját tanulmányozza úgy látja, ezt nagyon nehéz megmondani. A tudósok még most is azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért fertőzőbb a közép-afrikai törzs, holott a két törzs közötti eltérést már 17 évvel ezelőtt felfedezték.

Ennek egyik oka, hogy a majomhimlő vírusának genomja hatalmas, több mint hatszor akkora, mint a koronavírusé. A másik, hogy az afrikai tudósok hiába figyelmeztettek már egy évtizede is arra, hogy újabb járványok jöhetnek, nem kaptak pluszforrást a munkájukhoz. Ifedayo Adetifa, a nigériai járványügyi központ vezetője szerint emiatt most komoly feszültség érezhető, mert a jelek szerint csak azután kezdték érdekelni a kutatások a világ vezetőit, miután Afrikán kívül is megjelent a kór.

Majomhimlő elleni oltást vizsgál a Moderna

A Moderna korábban a koronavírus ellen is fejlesztett vakcinát.

A harmadik, és talán legfontosabb kérdés, hogy megfékezhetők-e a járványok? Az esetek megjelenése óta több ország is himlővírus elleni vakcinát szerzett be, mert úgy vélik, hogy az jó lehet a majomhimlő ellen is. A koronavírus ellen kifejlesztett védőoltásokkal szemben megvédheti az embert a megbetegedéstől, ha a kontaktus után legfeljebb négy napon belül beadják.

A szakemberek ugyanakkor félnek attól, hogy ha sikerül is visszaszorítani most a járványt, a vírus az állatokban lappang majd, és idővel újra felütheti a fejét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.