Az elmúlt hetekben a világ számos pontján felütötte a fejét a majomhimlő. Találtak már beteget például Csehországban és Szlovéniában is, és miközben Kemenesi László virológus úgy látja, igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a betegség, a WHO szerint nem valószínű, hogy világjárvány lesz a dologból.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kutatók ne foglalkoznának a vírussal. A Nature szerint több olyan fontos kérdés is van, amire a szakemberek szeretnék mielőbb megtalálni a választ.
Az egyik ilyen, hogy most hogyan kezdődött a majomhimlő terjedése? A belga, francia, német, portugál és amerikai betegekben talált vírus szekvenálása alapján felismerték, hogy mindegyik nagyon hasonlít ahhoz a vírustörzshöz, amit Nyugat-Afrikában találni. Jó hír: ez sokkal kevésbé halálos, mint a közép-afrikai: 1 százalék alatti rátáról beszélhetünk, míg utóbbi esetében ez az arány elérheti a 10 százalékot.
Az elmúlt két év után nagyon nem örülünk annak, hogy újra egy állatról emberre átkerült, majd emberek között is terjedő vírus jelent meg Európában. A szakértők szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a majomhimlő akkora bajokat okozhatna, mint a Covid, de óvatosságra figyelmeztetnek, mert a mostani fertőzéssorozat sok szempontból rácáfol mindenre, amit eddig tudni véltek erről a vírusról.
A szakemberek azt feltételezik, hogy a mostani zéró páciens ugyanúgy Nyugat-Afrikában járhatott, mint a 2018-ban és 2019-ben megbetegedettek, és ott egy fertőzött állattal vagy emberrel találkozhatott. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy már korábban is jelen volt a majomhimlő. Ez azonban kevésbé valószínű, a fertőzésnek ugyanis látható jelei vannak, így ezeket könnyen észre lehetett volna venni.
Egy másik, szintén fontos kérdés, hogy megmagyarázhatja-e a vírus genetikai változása a mostani járványt? Elliot Lefkowitz, az amerikai Alabamai Egyetem virológusa, aki a himlővírus evolúcióját tanulmányozza úgy látja, ezt nagyon nehéz megmondani. A tudósok még most is azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért fertőzőbb a közép-afrikai törzs, holott a két törzs közötti eltérést már 17 évvel ezelőtt felfedezték.
Ennek egyik oka, hogy a majomhimlő vírusának genomja hatalmas, több mint hatszor akkora, mint a koronavírusé. A másik, hogy az afrikai tudósok hiába figyelmeztettek már egy évtizede is arra, hogy újabb járványok jöhetnek, nem kaptak pluszforrást a munkájukhoz. Ifedayo Adetifa, a nigériai járványügyi központ vezetője szerint emiatt most komoly feszültség érezhető, mert a jelek szerint csak azután kezdték érdekelni a kutatások a világ vezetőit, miután Afrikán kívül is megjelent a kór.
A Moderna korábban a koronavírus ellen is fejlesztett vakcinát.
A harmadik, és talán legfontosabb kérdés, hogy megfékezhetők-e a járványok? Az esetek megjelenése óta több ország is himlővírus elleni vakcinát szerzett be, mert úgy vélik, hogy az jó lehet a majomhimlő ellen is. A koronavírus ellen kifejlesztett védőoltásokkal szemben megvédheti az embert a megbetegedéstől, ha a kontaktus után legfeljebb négy napon belül beadják.
A szakemberek ugyanakkor félnek attól, hogy ha sikerül is visszaszorítani most a járványt, a vírus az állatokban lappang majd, és idővel újra felütheti a fejét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.