Izgalmas megállapításra jutottak nemrég az amerikai Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai, akik a Föld belső magjának viselkedését vizsgálva egészen más eredményt kaptak, mint amire számítottak. Megállapították, hogy a bolygónk belső magja oszcillál, vagyis két nyugalmi pont között oda-vissza mozog. Mindez azért is érdekes, mert a szakemberek eddig úgy gondolták, hogy a mag egy irányba, és ugyanolyan sebességgel forog – ez dőlt most meg.

Az adatok azt mutatják, hogy az egyenletes forgási irány és sebesség helyett 1969 és 1971 között a belső mag forgása lassabb volt, majd 1971 és 1974 között a korábbi forgással ellentétes irányba mozdult el. A változás egybeesett azzal, ahogyan egy földi nap hossza az előre jelzett módon nőtt vagy csökkent.

Rájöttek a tudósok, miért hasonlít a Szaturnusz Titán holdja annyira a Földre

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy földi üledéket vizsgálva állítottak fel egy elméletet arról, hogyan létezhetnek a Titánon olyan változatos struktúrák, mint a Földön.

John E. Vidale, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője azt mondta, a Föld belső magja nagyjából 0,1 fokos sebességgel forog évente. A szakember szerint a magjának oszcillációjáról szóló elmélet már régóta létezett, ám a tudományos közösség nem volt biztos benne, hogy helyes.

Vidale szerint a méréseket úgy kezdték el, hogy ott valószínűleg ugyanazokat az eredményeket kell kapniuk, mint amiket korábban mértek, ám kiderült, hogy a mag épp az ellenkező iránya forog.

A jelenlegi adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a Föld belső magjának oszcillálása egybevág a napok hosszának – hat évenként +/- 0,2 másodperc –, valamint a geomágneses mezők változásával.

Van két órási folt a Föld mélyében, és folyamatosan mozognak

Nem tudni, mi alkotja azt a két foltot, amelyek 2900 kilométerrel a felszín alatt húzódnak meg, de az biztos, hogy változik az alakjuk.

A kutatók azt tervezik, újabb méréseket végeznek majd a témával kapcsolatban, hogy még pontosabb eredményeket kapjanak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.