Izgalmas megállapításra jutottak nemrég az amerikai Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai, akik a Föld belső magjának viselkedését vizsgálva egészen más eredményt kaptak, mint amire számítottak. Megállapították, hogy a bolygónk belső magja oszcillál, vagyis két nyugalmi pont között oda-vissza mozog. Mindez azért is érdekes, mert a szakemberek eddig úgy gondolták, hogy a mag egy irányba, és ugyanolyan sebességgel forog – ez dőlt most meg.
Az adatok azt mutatják, hogy az egyenletes forgási irány és sebesség helyett 1969 és 1971 között a belső mag forgása lassabb volt, majd 1971 és 1974 között a korábbi forgással ellentétes irányba mozdult el. A változás egybeesett azzal, ahogyan egy földi nap hossza az előre jelzett módon nőtt vagy csökkent.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy földi üledéket vizsgálva állítottak fel egy elméletet arról, hogyan létezhetnek a Titánon olyan változatos struktúrák, mint a Földön.
John E. Vidale, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője azt mondta, a Föld belső magja nagyjából 0,1 fokos sebességgel forog évente. A szakember szerint a magjának oszcillációjáról szóló elmélet már régóta létezett, ám a tudományos közösség nem volt biztos benne, hogy helyes.
Vidale szerint a méréseket úgy kezdték el, hogy ott valószínűleg ugyanazokat az eredményeket kell kapniuk, mint amiket korábban mértek, ám kiderült, hogy a mag épp az ellenkező iránya forog.
A jelenlegi adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a Föld belső magjának oszcillálása egybevág a napok hosszának – hat évenként +/- 0,2 másodperc –, valamint a geomágneses mezők változásával.
Nem tudni, mi alkotja azt a két foltot, amelyek 2900 kilométerrel a felszín alatt húzódnak meg, de az biztos, hogy változik az alakjuk.
A kutatók azt tervezik, újabb méréseket végeznek majd a témával kapcsolatban, hogy még pontosabb eredményeket kapjanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.