Egy friss tudományos felfedezés szerint a Föld magja oszcillál, és ez hat év leforgása alatt már mérhetően változtatja egy földi nap hosszát.
hvg.hu
Izgalmas megállapításra jutottak nemrég az amerikai Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai, akik a Föld belső magjának viselkedését vizsgálva egészen más eredményt kaptak, mint amire számítottak. Megállapították, hogy a bolygónk belső magja oszcillál, vagyis két nyugalmi pont között oda-vissza mozog. Mindez azért is érdekes, mert a szakemberek eddig úgy gondolták, hogy a mag egy irányba, és ugyanolyan sebességgel forog – ez dőlt most meg.
Az adatok azt mutatják, hogy az egyenletes forgási irány és sebesség helyett 1969 és 1971 között a belső mag forgása lassabb volt, majd 1971 és 1974 között a korábbi forgással ellentétes irányba mozdult el. A változás egybeesett azzal, ahogyan egy földi nap hossza az előre jelzett módon nőtt vagy csökkent.
Rájöttek a tudósok, miért hasonlít a Szaturnusz Titán holdja annyira a Földre
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy földi üledéket vizsgálva állítottak fel egy elméletet arról, hogyan létezhetnek a Titánon olyan változatos struktúrák, mint a Földön.
John E. Vidale, a Science Advances tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője azt mondta, a Föld belső magja nagyjából 0,1 fokos sebességgel forog évente. A szakember szerint a magjának oszcillációjáról szóló elmélet már régóta létezett, ám a tudományos közösség nem volt biztos benne, hogy helyes.
Vidale szerint a méréseket úgy kezdték el, hogy ott valószínűleg ugyanazokat az eredményeket kell kapniuk, mint amiket korábban mértek, ám kiderült, hogy a mag épp az ellenkező iránya forog.
A jelenlegi adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a Föld belső magjának oszcillálása egybevág a napok hosszának – hat évenként +/- 0,2 másodperc –, valamint a geomágneses mezők változásával.
Van két órási folt a Föld mélyében, és folyamatosan mozognak
Nem tudni, mi alkotja azt a két foltot, amelyek 2900 kilométerrel a felszín alatt húzódnak meg, de az biztos, hogy változik az alakjuk.
A kutatók azt tervezik, újabb méréseket végeznek majd a témával kapcsolatban, hogy még pontosabb eredményeket kapjanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
