Ez szinte mindent megváltoztathat: sikerült több energiát kinyerni egy fúzióból, mint amennyi kellett a beindításához
Történelmi bejelentést tett kedden délután az amerikai energiaügyi minisztérium: a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban a világon először sikerült elérni, hogy több energiát állítsanak elő fúzióval, mint amennyit használtak a folyamat beindításához. A jelentős tudományos áttörés nyomán komoly előrelépés várható a korlátlan tiszta energia és akár fegyverkezés terén is.
hvg.hu
A fúzió egy magfizikai folyamat, melynek során könnyű atommagok egyesülése következik be, amit nagy mennyiségű energia felszabadulása kísér. Gyújtásnak pedig azt a jelenséget nevezik, amikor a fúziós reakcióban keletkező hélium atomok által a plazmának leadott energia eléri a plazma fűtésére fordított energiát. A plazma ekkor önfenntartóvá válik, magától „ég”.
Ez az amerikai energiaügyi bejelentés mögött meghúzódó alaptudomány. A közérthető lényege pedig az, hogy arra bár régen rájöttek, hogy a fúziós energia tulajdonképpen örökre megoldhatná a világ energiaszükségletének problémáit, az elmúlt évtizedekben folytatott kísérletekkel mindig volt egy probléma: több energiát kell befektetni a fúzió létrejöttéhez, mint amennyit végül kinyertek belőle. Egy tavaly nyári próba során 1,9 megajoule-ból (MJ) lett 1,35 megajoule-nyi energia, és bár a 71 százalékos gyújtás tudományosan szép munka, de könnyen belátható, hogy miért nem elégséges.
Nem úgy, mint a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) Nemzeti Gyújtási Létesítményében (NIF) december 5-én végzett kísérlet eredménye:
192 lézersugár segítségével juttattak 2,05 megajoule-nyi energiát egy üzemanyag-kapszulába, és a fúzióból 3,15 MJ energia keletkezett.
A fúziós gyújtást kommentálva Jennifer M. Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere úgy nyilatkozott: a tudományos szenzáció alapja lehet az emberiség legösszetettebb és legsürgetőbb problémáinak megoldására. Ezek közé sorolta a tiszta energiaellátás biztosítását, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint azt is, hogy fejleszteni lehessen az elrettentő erőként szolgáló atomfegyvereket anélkül, hogy nukleáris kísérleteket kellene végrehajtani.
Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.
