A fúzió egy magfizikai folyamat, melynek során könnyű atommagok egyesülése következik be, amit nagy mennyiségű energia felszabadulása kísér. Gyújtásnak pedig azt a jelenséget nevezik, amikor a fúziós reakcióban keletkező hélium atomok által a plazmának leadott energia eléri a plazma fűtésére fordított energiát. A plazma ekkor önfenntartóvá válik, magától „ég”.
Ez az amerikai energiaügyi bejelentés mögött meghúzódó alaptudomány. A közérthető lényege pedig az, hogy arra bár régen rájöttek, hogy a fúziós energia tulajdonképpen örökre megoldhatná a világ energiaszükségletének problémáit, az elmúlt évtizedekben folytatott kísérletekkel mindig volt egy probléma: több energiát kell befektetni a fúzió létrejöttéhez, mint amennyit végül kinyertek belőle. Egy tavaly nyári próba során 1,9 megajoule-ból (MJ) lett 1,35 megajoule-nyi energia, és bár a 71 százalékos gyújtás tudományosan szép munka, de könnyen belátható, hogy miért nem elégséges.
Nem úgy, mint a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) Nemzeti Gyújtási Létesítményében (NIF) december 5-én végzett kísérlet eredménye:
192 lézersugár segítségével juttattak 2,05 megajoule-nyi energiát egy üzemanyag-kapszulába, és a fúzióból 3,15 MJ energia keletkezett.
A fúziós gyújtást kommentálva Jennifer M. Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere úgy nyilatkozott: a tudományos szenzáció alapja lehet az emberiség legösszetettebb és legsürgetőbb problémáinak megoldására. Ezek közé sorolta a tiszta energiaellátás biztosítását, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint azt is, hogy fejleszteni lehessen az elrettentő erőként szolgáló atomfegyvereket anélkül, hogy nukleáris kísérleteket kellene végrehajtani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
