Amerikai kutatók vizsgálata szerint gyengébb a csörgőkígyók stresszreakciója, amikor közel van hozzájuk egy másik, azonos fajú egyed.
Szociális pufferelésnek nevezik azt a jelenséget, amikor egyes állatok stresszre adott reakciója megváltozik attól függően, hogy a közelükben érzik egy társukat. Az állatvilágban ez nem ritka, jól dokumentált a madarak és az emlősök esetében, azonban egyelőre keveset tudni a hüllők, valamint más, a természetüknél fogva nem társas lények ilyesfajta viselkedéséről.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a csörgőkígyók esetében tetten érthető-e ez a bizonyos szociális pufferelés. 25 vadonból befogott csendes-óceáni csörgőkígyót vontak be a vizsgálataikba. Három különböző forgatókönyv szerint értékelték a viselkedésüket stresszhelyzetben: amikor egyedül voltak, amikor egy élettelen tárgy volt mellettük (például egy kötél), illetve amikor egy azonos nemű kígyó is ott tekergett.
A kígyókat egy vödörbe tették, amelyik sötét és zárt tesztelési környezetként szolgált. 20 percig békén hagyták őket, hogy megszokják a környezetüket, majd hirtelen megzavarták őket. Az akut stresszhatásra adott választ, illetve a szociális pufferhatások regisztrálására pulzusméréseket használtak. A kutatók feljegyzeték a pulzusszám változását, normalizálódásának idejét, illetve azt az időt, amelyet a kígyók a farkuk végén lévő csörgőjüket rezegtették (normál esetben ezzel riasztják el a potenciális ragadozókat). Kiderült, hogy amikor a kígyók közelében volt egy „barátjuk”, akkor nem emelkedett meg olyan drámaian a pulzusszámuk, mint a többi esetben.
De nem ez volt egyetlen kísérlet. Tesztelték a szociális pufferelés képességét a hegyvidéki kígyókban, amelyek közösen telelnek át, illetve a többnyire egyedül telelő síkvidéki kígyóknál is. Az eredmények ezekben az esetekben is azt mutatták, hogy a társ jelenléte szignifikánsan csökkentette a stresszt követő pulzusszám-változást. Nem észleltek különbséget a szociális pufferelési hajlamban a hegyvidéki és alföldi populációk között, de az alföldi kígyók mérsékelt akut stresszreakciót mutattak a vizsgálatok során, és hosszabb volt a szívfrekvencia helyreállítási ideje. Ez az új tanulmány hasznos lehet a szociális pufferelés megértésében, beleértve annak gyakorlati alkalmazásait a fogságban tartott állatok számára – írják a kutatók a Frontiers in Ethology folyóiratban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
