szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy nemzetközi kutatócsoport adatelemzése arra jutott, hogy 1990-hez képest 79 százalékkal több rákos megbetegedést diagnosztizálnak a fiatalok és középkorúak körében.

Három évtized leforgása alatt majdnem 80 százalékkal nőtt a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált 50 év alattiak száma – derült ki egy nemrég elvégzett felmérésből. A skóciai Edinburgh-i Egyetem és a kínai Hangcsouban található Csöcsiang Egyetem kutatói elsőként vizsgálták globális szinten a mutatókat, valamint a fiatalabb felnőtteknél a kockázati tényezőket.

A BMJ Oncology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a növekedés egyértelmű: az 1990-ben világszerte mintegy 1,82 millió, 50 év alatti daganatos beteg volt, 2019-re azonban 3,26 millióra nőtt a számuk. A tanulmányból az is kiderült, hogy a 40-es, a 30-as, vagy az annál is fiatalabb korosztályok esetében a növekedés 27 százalékos volt. Évente több mint egymillió 50 év alatti ember veszíti életét a betegségben.

Összesen 204 ország adatait elemezték, és összesen 29 daganattípusra fókuszáltak.

A legtöbb megbetegedés és halálozás az emlőrákhoz kapcsolódik: előbbinél 13,7, utóbbinál 3,5 emberrel lehet számolni átlagosan egy 100 ezer fős populációban.

A leggyorsabban a korai légcső, valamint prosztatarákos esetek száma emelkedett 1990 és 2019 között, 2,28 és 2,23 százalékos növekedést mutatva. A májrákos esetek száma azonban 2,88 százalékkal csökkent.

Jó úton halad a mellrák elleni vakcina fejlesztése

Sikerrel ugrotta meg az első, embereken végzett kipróbálás fázisát az az oltóanyag, amely a mellrák elleni küzdelemre készítené fel a szervezetet.

A felmérés azt is kimutatta, hogy összesen 1,06 millió 50 év alatti ember halt meg valamilyen rákos megbetegedésben 2019-ben, ami 27 százalékkal több az 1990-es esetszámhoz képest. A mellrák után a legmagasabb halálozási arány a légcső-, tüdő-, gyomor- és bélrákhoz köthető. A halálozási arány a legnagyobb mértékben a vese- vagy petefészekrákos betegek körében nőtt.

A fiatalkori daganatos megbetegedések aránya 2019-ben Észak-Amerikában, Óceániában és Nyugat-Európában nőtt a legjobban, de emelkedést mutatott Kelet-Európában és Közép-Ázsiában is. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a probléma több nőt érint, mint férfit.

258 477 férfi követése után bebizonyosodott, hogy tényleg érdemes lefogyni: agresszív prosztatarák alakulhat ki az elhízottaknál

A svéd Lundi Egyetem kutatói negyedmillió svéd férfi egészségügyi adatait követték nyomon több évtizeden át, és kiderült, hogy az elhízás miatt megnőhet az agresszív és a halálos kimenetelű prosztatarák kialakulásának esélye is.

Úgy számolnak, hogy 2030-ra a megbetegedések száma 31, a halálozások száma pedig 21 százalékkal nő majd, a legveszélyeztetettebb korosztálynak pedig a 40-es éveiben járó emberek tekinthetők.

A kutatók szerint egyelőre még csak az elején járnak annak, hogy megértsék a növekedés mögött meghúzódó okokat, ám úgy vélik, hogy a genetikai tényezők mellett a nem megfelelő táplálkozás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az elhízás is ott lehet a tényezők között. Éppen ezért az egészséges életmódra való ösztönzés csökkentheti az esetszámokat.

A fejleményekért kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!