Az új csalási módszer pontosan azt takarja, mint amit a neve is sejtet: a készüléken a csalás során nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító.

Mint az NMHH közleménye kifejti, a csaló azért hajtja végre a számcserét, hogy elnyerje a hívott fél bizalmát: a beérkező híváskor a kijelzőn a telefon névjegyzékében egy közismert szolgáltató száma tűnik fel – de csak látszólag.

A csaló ezzel a trükkel teszi hihetőbbé a telefonhívásait, amikor a hívás során például azt próbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ő végig, ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt egyeztetnek. Valójában persze a banki vagy kártyaadatainkat szeretnék megszerezni (vishing).

Ezek a netes átverések az emberi gonoszság miatt működnek

Az internetes csalások áldozatai általában gyanútlan emberek, akik vagy a figyelmetlenségük, vagy a naivitásuk áldozatai. De vannak olyan csalók, akik nem az ártalmatlan emberekre utaznak, hanem azokra, akik más ember halálát kívánják és ezért még pénzt is hajlandók áldozni. Ők üzemeltetik a "bérgyilkos-szolgáltatásokat" kínáló weboldalakat a dark weben.

A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a hívott fél gyanakvását, hiszen egy általa ismert szolgáltató nevében hívónak inkább hisz az ember, mint egy vadidegennek.

Ráadásul a csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem – hangsúlyozza a hatóság a közleményben.

Azt is kifejtik, hogy a bűnözők sokszor a pénzünkre utaznak – ilyenkor a személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatainkra lesznek kíváncsiak, de soha (!) nem szabad megadni a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, az online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, kétlépcsős hitelesítési kódot. Ez utóbbi adatokat még maguk a banki ügyintézők sem kérhetik el.

Nehogy megnyissa, ha ilyen SMS-t kap - nagy baj lehet belőle

Érdemes figyelni, ugyanis újabb SMS-es csaláskampány indult, melyek - a korábbiakhoz hasonlóan - szintén a csomagkiszállításra építenek.

Az is fontos, hogy soha ne utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező kérésre, mert egy pénzintézet sosem kérhet ilyet. Végképp ne telepítsünk semmilyen programot a telefonra vagy számítógépre, és legyen gyanús, ha a hívás során sürgetnek bennünket valamilyen túl jónak tűnő ajánlattal. Ugyanez érvényes azokra a csalásokra is, amikor a hívó az érzelmeinket felkavaró, sokkoló hírre hivatkozik, abban bízva, hogy – ijedtségünkben félretéve az óvatosságunkat – megadjuk majd az általa kért információkat.

A legfontosabb óvintézkedés – emeli ki az NMHH –, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is. Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor inkább hívjuk vissza az illetőt.

Újfajta csalás terjed a Facebookon, a bankszámlája bánja annak, aki benézi

A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat friss jelentése szerint újfajta csalási módszer terjed a Facebookon, amelyben egy bank hamis profiljával tévesztik meg a gyanútlan ügyfeleket. Ugyanakkor a bevált taktikákat sem dobják sutba az internetes bűnözők, csupán új köntösbe öltöztetik időről időre, hiszen jól kereshetnek a hiszékeny emberek átverésével.

Hívott félként sajnos jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan technológia, amely által a hívás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma valós-e. Büntetőügyben a nyomozó hatóság felhívására a hívás továbbításában részt vevő szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket, ez segíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a szolgáltató hálózatába.

A legfontosabb tehát az, hogy amennyiben valami gyanús a hívás során, legyen szó túl jó ajánlatról vagy sokkoló hírről, gyanakodjunk, és inkább ellenőrizzük, hogy valóban ilyesmiről van-e szó. Banki ajánlat esetén például érdemes lehet a hívást megszakítani, és inkább az igazolt, a bank honlapján lévő telefonszámon érdeklődni, hogy valóban van-e ilyen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.