Másképp szagol a bal és a jobb orrlyuk – egyszerűsíthetnénk le amerikai kutatók felfedezését. Pontosabban arról van szó, hogy a két orrlyukból származó információk integrálása segítheti a szag azonosítását.

Az illatokkal kapcsolatos információkat az agy két agyféltekén átívelő piriform cortex nevű területe fogadja és dolgozza fel. A szakemberek azonban nem voltak biztosak abban, hogy e régió két oldala egyhangúan vagy egymástól függetlenül reagál-e a szagokra.

A kérdés megválaszolására a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem idegkutatói agyműtétre szoruló epilepsziás embereket toboroztak. Illatokat juttattak az egyik vagy mindkét orrlyukba apró csöveken keresztül, amelyek nagyjából egy centimétert értek el mindkét orrlyukba. Kihasználták a vizsgálatban résztvevők agyába helyezett elektródákat, hogy leolvassák a piriform cortex aktivitását.

Az illatok ritkán érik csak az egyik orrlyukat, feltehető, hogy az egyik orrlyukba kissé hamarabb lépnek be, mint a másikba. De vajon képes-e az agy kihasználni ezt a különbséget? A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az agy valóban kihasználja a különböző érkezési időket. Amikor egy szag eljut az egyik orrlyukhoz, akkor az agynak az ehhez az orrlyukhoz közelebb eső oldala reagál először, majd a reakció következik az agy másik oldalán is. „Úgy tűnik, hogy valójában két szagábrázolás létezik, amelyek megfelelnek az egyes orrlyukakból érkező szaginformációknak" – véli a tanulmány vezető szerzője.

Amikor a kutatók az illatot mindkét orrlyukhoz egyszerre vezették, azt látták, hogy az agy mindkét oldala gyorsabban felismerte az illatot, mint amikor az egyik orrlyuk hamarabb lesz aktív. Ez arra utal – olvasható a Nature folyóiratban –, hogy a két oldal bizonyos mértékig szinergizál, még akkor is, ha az egyik lemarad a másik mögött az illat kódolásában.

Pickpik

A mostani kísérlet különlegessége, hogy elektromos felvételeket lehetett látni közvetlenül az emberi szaglókéregből. Ráadásul az eredmények összhangban vannak azokkal, amelyeket más állatmodellekkel végzett munka során tapasztaltak, ami hitelt ad a tanulmánynak.

Eltérően a hangok észlelésétől, az emberek jellemzően nem túl jók az illat irányának felismerésében. Amikor a kutatók a jobb vagy a bal orrlyukon keresztül juttatták be az illatot, és megkérdezték a vizsgálat résztvevőit, hogy melyik orrlyukból származik az illat, alanyaik semmivel sem tudták jobban a helyes választ, mintha véletlenszerűen kitalálták volna. A szakemberek szerint erre is van magyarázat: lehetséges, hogy ez a kettős jel egyfajta hibaellenőrző mechanizmust biztosít. Lehet, hogy agyunk megerősítő bizonyítékokat gyűjt össze arról, hogy mit szagolunk, hogy pontosan azonosíthassuk a körülöttünk lévő szagforrásokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.