Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Régóta folyik már vita arról, hogy ha egy gép feltalál valamit, akkor kit illet a találmány szabadalmi joga: a mesterséges intelligenciát, amely megalkotta, vagy az embert, amely az adott mesterséges intelligenciát létrehozta? Az Egyesült Királyság legfelsőbb bíróság szerint a mesterséges intelligencia nem nevezhető feltalálónak, így szabadalmi jogok sem illetik meg – írja a The Guardian.
Hogy csak egy példát említsünk: 2019 óta húzódik a vita arról, hogy a Dabus nevű mesterséges intelligencia kaphat-e szabadalmi jogot az általa megalkotott két találmányra – egy, a robotok által jól kezelhető ételtartóra, illetve egy különösen szembeötlő figyelmeztető fényre. Az előbbivel kapcsolatban 2021 augusztusában született döntés: a dél-afrikai szabadalmi hivatal bejegyezte a szabadalmi jogot Dabus nevére.
Az Egyesült Királyságban azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A brit legfelsőbb bíróság szerdán mondta ki, hogy a feltalálónak személynek kell lennie ahhoz, hogy szabadalmi jogok illessék meg.
Megszületett az első határozat: a mesterséges intelligenciát nem illeti meg az ember joga
Az Egyesült Államok szabadalmi hivatala elutasította azt a két kérelmet, amelyet a Dabus nevű mesterséges intelligencia nevében nyújtottak be.
Az ítélet azután született meg, hogy Stephen Thaler a bíróság elé vitte a brit Szellemi Tulajdon Hivatalával (IPO) folytatott vitáját a Dabus két találmányáról.
Thaler szerint joga volt a szabadalomért folyamodnia, mivel ő a Dabus megalkotója.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
