Finoman szólva sem kezdődött jól a polgári légi közlekedésben az év. Először Japánban történt tragédia, amikor a tokiói Haneda reptér futópályáján összeütközött két repülőgép, most hétvégén pedig az Alaska Airlines Boeing 737 Max 9 típusú repülőgépének kellett kényszerleszállást végrehajtania 35 perccel a felszállást követően, miután a levegőben leszakadt a gép törzsének egy része.

Az áldozatot szerencsére nem követelő incidens után azonban az amerikai légügyi hatóságok a földre parancsolták a Boeing 737 Maxeket, amelyek további utasításig – amíg át nem vizsgálják őket alaposan – nem szállhatnak fel. Hogy pontosan mi okozta a balesetet, egyelőre nem tudni, egy portlandi tanár viszont megtalálta a kertjében a leszakadt darabot, ami közelebb viheti majd a hatóságokat az incidens kivizsgálásához.

Az emlékezetes baleset

A Boeinget 737 Max nem először kerül be a baleseti hírekbe. Az indonéz Lion Air légitársaság 2018-as légikatasztrófája után 2019-ben az etióp légitársaságnál is egy 737 Max zuhant le, a két tragédiában több száz ember vesztette életét.

Mint kiderült, a tragédia mindkét esetben ugyanazon okok miatt történt meg: egyrészt a gépekre telepített repülésirányító rendszer hibás működése, másrészt a pilóták nem megfelelő kiképzése vezetett az utasok és a teljes személyzet halálához.

"Idióták!" - reagált a Boeing dolgozója az indonéz Lion Air pilótaképzési kérelmére, majd meghalt 189 ember

Újabb dokumentumokat adott át a Boeing az amerikai hatóságnak, amelyben a cég dolgozóinak levelezése is megtalálható. Kiderült, volt, hogy a munkavállalók megalázó módon beszéltek az egyik légitársaságtól, aki segítséget kért tőlük a 737 MAX-okhoz.

Akkor szintén a földre parancsolták a Boeing gépeit, és kérdéses volt, hogy egyáltalán repülhetnek-e még valaha. Végül 2020 novemberében oldották fel az Egyesült Államokban a gép repülésének tilalmát.

A cégnek akkor 20 milliárd dollárjába került, hogy minden érintett gépet kijavítson.

Ez is Max, csak egy másik

Az akkori és a mostani incidens között az egyik legfontosabb különbség – azon kívül persze, hogy ezúttal csodával határos módon nem történt tragédia – hogy a 2018-as és a 2019-es balesetben a Boeing 737 Max 8 típusú gépek voltak érintettek, míg most egy Max 9-essel történt a baleset.

A repülőgép összesen négyféle változatban érhető el. A Max 7, a Max 8 és a Max 9 változatok a 737 NG repülőgépcsalád Boeing 737–700, 800 és 900-as változatai utódjának tekinthetők, és azokhoz hasonló kabinkialakítással és paraméterekkel rendelkeznek. A Max 10 a leghosszabb törzsű változat, ezt a Boeing az Airbus A321neo riválisának szánta.

A 737 Max – a légitársaság által megrendelt kialakítástól függően – 138–230 utast tud magával vinni, a hatótávolsága pedig 5600 és 7000 km között mozog.

AFP / Jason Redmond

2023 novemberéig a Boeing 5902 megrendelést kapott a 737 Maxre, amelyből 1376-ot szállítottak le. Az Al Jazeera azt írja, a most balesetet szenvedett gép is azok közé tartozik, amelyiket nemrég kapta meg az alaszkai légitársaság. A gépet október végén szállította le a vállalat, repülési engedélyt pedig november elején kapott a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) adatai alapján. Vagyis lényegében alig nyolc hete teljesített szolgálatot.

Fontos, hogy attól függetlenül, hogy a korábbi tragédia a Max 8-asokkal, míg a mostani incidens egy Max 9-essel történt, a Boeingnek ugyanúgy fájhat a feje, hiszen mindkét géptípus a Max-családhoz tartozik.

Mit kell tudni a Max 9-ről?

A Boeing 737 Max 9 törzse 42,2 méter hosszú, szárnyfesztávolsága pedig 35,9 méteres. A repülőgépben legfeljebb 220 utas foglalhat helyet, a csomagtere pedig 51,3 köbméteres.

Az Alaska Airlines balesetet szenvedett, 737 MAX 9-es típusú utasszállító repülőgépe az Oregon állambeli Portland repülőterén 2024. január 6-án

MTI/AP/Craig Mitchelldyer

Felszálláskor legfeljebb 88 310 kilogramm lehet a súlya, míg landolásnál nem haladhatja meg a 74 340 kilogrammot. A gépbe összesen 25 800 liter üzemanyag tankolható, maximális kapacitásnál legfeljebb 6500 km-t tud megtenni.

A légi jármű a Boeing adatai szerint legfeljebb 12 ezer méteres magasságban közlekedhet, 840 km/h maximális sebességgel.

Az incidensben érintett repülő nem sokkal a felszállás után, nagyjából 4900 méteres magasságból fordult vissza, és biztonságosan leszállt.

An Alaska Airlines flight made an emergency landing Friday night after a portion of the aircraft blew out mid-air. Video obtained by CBS News appeared to show one of the passenger window panels had been blown out. https://t.co/wKIOLENg3r pic.twitter.com/M00hT7HaPx

— CBS News (@CBSNews) January 6, 2024

Mi történt pontosan?

A hatóságok jelenleg is azt vizsgálják, miért és hogyan szakadhatott ki a repülőgép törzséből egy darab azután, hogy felszállt az Alaska Airlines járata. Annyi biztos, hogy a vészkijárat helyét foglaló elem szakadt ki a gép törzséből, a szárny és a hátsó ajtók közötti szakaszon. Ez egy 27 kilogramm súlyú panel, amit csavarok rögzítenek a gép törzséhez, hogy hermetikusan zárjon.

Hogy ezek a csavarok sérültek-e meg, vagy eleve hibásan volt beépítve az egység, nem tudni, az viszont biztos, hogy december 7-én, január 3-án és január 4-én ugyanezen az Alaska Airlines repülőgépen bekapcsolt az automatikus nyomáskiegyenlítés hibajelző lámpája. Az egyelőre nem világos, hogy van-e összefüggés ezen incidensek és a baleset között.

Az Alaska Airlines egyik 737 MAX 9-es típusú utasszállító repülőgépének törzséből 5 ezer méter magasságban kiszakadt, vészkijáratként szolgáló panel helye

MTI/EPA/NTSB

Jelenleg a Boeing 737 Maxek a földön várják, hogy átvizsgálják őket, és újra zöld utat kaphassanak a felszálláshoz.

Hiányzik a hangfelvétel

A helyzet tisztázását nagyban hátráltatja, hogy már nincs meg az a beszélgetés, ami a pilótafülkében zajlott az incidens idején. Ennek egészen banális oka van: a felvételt csupán 2 órán keresztül kell megtartani, így ha addig nem sikerül lekérni, felülíródik.

Jennifer Homendy, az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NTSB) elnöke szerint ez igen komoly probléma, ami csak az Egyesült Államokban gyártott gépeket érinti. Az európai szabályozás szerint ugyanis az Európában 2021 után gyártott repülőgépekben már 25 órán át kell megtartani a felvételt.

MTI/AP/NTSB

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2016 óta kéri, hogy egységesítsék ezt a szabályt, és mindenhol 25 óra legyen az előírt időtartam. Hogy ez valóban megtörténhessen, az amerikai kongresszusnak is lépnie kell az ügyben – hangsúlyozta Homendy a Reutersnek.

A fejleményekért a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Borítóképünkön az Alaska Airlines Boeing 737 Max 9 gépe. Fotó: Utasfotó / The Aviation Herald