Mintegy 35 olyan baktériumfajt fedeztek fel svájci kutatók, akik a Bázeli Egyetemi Kórház betegeitől vett mintákat elemezték. Ezek között olyan is akad, ami klinikai szempontból releváns, így a jövőben jobban megérthetjük a fertőzéseket, illetve hatékonyabbá válhatnak a kezelések is.
A BMC Microbiology című tudományos lapban megjelent publikáció szerint Daniel Goldenberger, a kutatás vezetője és csapata 2014 óta gyűjtenek és elemeznek mintákat. Ez idő alatt összesen 61 ismeretlen bakteriális kórokozót tanulmányoztak, amelyek különböző betegségeket okoztak – összegez az IFLScience.
A baktériumgenomok szekvenálása azonban nehézkesnek bizonyult: a hagyományos módszerek nem hoztak eredményt, így a csapatnak viszonylag új módszerhez kellett fordulniuk. Ezután egy algoritmus segítségével hasonlították össze a kapott szekvenciákat az ismert törzsekkel, ami oda vezetett, hogy 35 új baktériumfajt fedeztek fel.
Ezek közül 27 volt olyan, a mit mélyszöveti mintákban, vagy vérben sikerült azonosítani. Ezek között hét olyat találtak, ami fertőzést okozhat az emberben, míg a fennmaradó 26-ot a „nehezen azonosítható” kategóriába sorolták.
Az újonnan azonosított fajok többsége két nemzetségbe tartozott: hat a Corynebacterium, öt pedig a Schaalia nemzetségbe. A két nemzetség számos faja megtalálható a bőr természetes mikrobiomjában és a nyálkahártyában. Ez az oka annak, hogy gyakran alábecsülik őket, és kevés a kutatás velük kapcsolatban – véli Goldenberger. A szakember szerint ugyanakkor ha bekerülnek a véráramba, akkor veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.
Az austini Texasi Egyetem biológusai egy új kutatás során többgenerációs emléket fedeztek fel az Escherichia coli rajzásos mozgékonyságában. Azt találták, hogy az E. coli sejtjeinek vasszintjét használja a különféle viselkedésekről szóló információk tárolására, amelyek aztán bizonyos ingerekre reagálva aktiválhatók.
A kutatók figyelmét ugyanakkor egy másik baktérium is felkeltette, amit a nehezen azonosítható csoportba soroltak, és amit egy páciens hüvelykujjánál találtak meg, amit megharapott egy kutya. Ezt először egy kanadai tudóscsoport azonosította 2022-ben, szintén macska- és kutyaharapásból.
A svájci kutatók tovább folytatják a minták gyűjtését és elemzését. Azt remélik, eredményeik segíthetnek leküzdeni az olyan bakteriális fertőzéseket, amelyek pontos kiváltó okát egyelőre nem ismerjük teljesen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.