Az óceánok évmilliárdok óta egyik legfontosabb alakítói bolygónk geológiájának. Az állandóság messze áll tőlük. Bár emberi léptékben gondolkodva nem észrevehető, de évmilliók alatt komoly változáson mennek át: megszületnek, növekednek, és akár be is záródhatnak. Portugál kutatók modellezése alapján utóbbi sors vár az Atlanti-óceánra is – írja az Interesting Engineering.
A Geology című tudományos lapban közzétett tanulmányban a Lisszaboni Egyetem kutatói arról írnak, hogy egy fejlett számítógépes modell segítségével szimulálták a 180 millió évvel ezelőtt megszületett Atlanti-óceán jövőjét.
Az óceánok bezáródása lassú folyamat, amelyben jelentős szerepet játszanak az úgynevezett szubdukciós zónák. Ezek azok a földkéreg lemezei találkoznak, és egymás alá buknak. Egész pontosan: az egyik a földköpeny felé bukik és beolvad abba, míg a másik felfelé emelkedik. A zónákban zajló folyamatok hatással vannak az óceánok életére, így a bezáródásukra is.
Bármelyik pillanatban összeomolhat az egyik legfontosabb óceáni áramlat, és ez súlyos következményekkel jár majd
A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.
A kutatók a számítógépes modellel a Gibraltári-szoros alatti szubdukciós zóna alakulását szimulálták. Ez a szubdukciós zóna várhatóan mélyebbre benyúlik az Atlanti-óceánba, és kulcsfontosságú szerepet fog játszani az atlanti szubdukciós rendszer alakításában.
Geológiai viszonylatban nézve ez az esemény viszonylag hamar le fog játszódni, a szakemberek szerint nagyjából 20 millió évet kell várni rá.
João Duarte, a tanulmány vezető szerzője szerint Gibraltár tanulmányozása felbecsülhetetlen értékű, mert lehetővé teszi, hogy ezt a folyamatot a nagyon korai szakaszában tanulmányozzuk. A kutató hozzátette: a szimulációt korábban nem lehetett volna elvégezni, ugyanis nagyon bonyolult, és jelentős mennyiségű számítási kapacitást igényel.
Mivel a szubdukciós zónák a világ legerősebb földrengéseiért felelősek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a gibraltári zóna legkisebb változása is minden bizonnyal komoly rengéseket hoz majd magával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
