Be fog záródni az Atlanti-óceán, azt mondják, hogy „belátható időn belül”, de azért még várni kell

Az óceánok évmilliárdok óta egyik legfontosabb alakítói bolygónk geológiájának. Az állandóság messze áll tőlük. Bár emberi léptékben gondolkodva nem észrevehető, de évmilliók alatt komoly változáson mennek át: megszületnek, növekednek, és akár be is záródhatnak. Portugál kutatók modellezése alapján utóbbi sors vár az Atlanti-óceánra is – írja az Interesting Engineering.

A Geology című tudományos lapban közzétett tanulmányban a Lisszaboni Egyetem kutatói arról írnak, hogy egy fejlett számítógépes modell segítségével szimulálták a 180 millió évvel ezelőtt megszületett Atlanti-óceán jövőjét.

Az óceánok bezáródása lassú folyamat, amelyben jelentős szerepet játszanak az úgynevezett szubdukciós zónák. Ezek azok a földkéreg lemezei találkoznak, és egymás alá buknak. Egész pontosan: az egyik a földköpeny felé bukik és beolvad abba, míg a másik felfelé emelkedik. A zónákban zajló folyamatok hatással vannak az óceánok életére, így a bezáródásukra is.

Bármelyik pillanatban összeomolhat az egyik legfontosabb óceáni áramlat, és ez súlyos következményekkel jár majd

A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.

A kutatók a számítógépes modellel a Gibraltári-szoros alatti szubdukciós zóna alakulását szimulálták. Ez a szubdukciós zóna várhatóan mélyebbre benyúlik az Atlanti-óceánba, és kulcsfontosságú szerepet fog játszani az atlanti szubdukciós rendszer alakításában.

Geológiai viszonylatban nézve ez az esemény viszonylag hamar le fog játszódni, a szakemberek szerint nagyjából 20 millió évet kell várni rá.

João Duarte, a tanulmány vezető szerzője szerint Gibraltár tanulmányozása felbecsülhetetlen értékű, mert lehetővé teszi, hogy ezt a folyamatot a nagyon korai szakaszában tanulmányozzuk. A kutató hozzátette: a szimulációt korábban nem lehetett volna elvégezni, ugyanis nagyon bonyolult, és jelentős mennyiségű számítási kapacitást igényel.

Mivel a szubdukciós zónák a világ legerősebb földrengéseiért felelősek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a gibraltári zóna legkisebb változása is minden bizonnyal komoly rengéseket hoz majd magával.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.