Új törvény védené a szerzői jogok tulajdonosait a mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő cégektől az Egyesült Államokban. Az MI-ben érdekelt vállalatok közül többen úgy látják, „méltányos lopás” nélkül egyszerűen nem tudják betanítani modelljeiket.
Komoly csörte alakult ki a mesterséges intelligenciákat fejlesztő cégek, valamint a szerzők, kiadók között. Az olyan rendszereket ugyanis, mint amilyen például a ChatGPT csak nagy és minőségi adatkészlettel lehet betanítani. Ezzel két probléma van: egyfelől az, hogy kevés az ilyen adat – 2026-ra például elfogyhatnak ezek az adatkészletek –, a másik pedig, hogy a minőségi adatokat szerzői jog védi.
A The New York Times nemrég az OpenAI-t és a Microsoftot is beperelte, mert szerinte a cégek ellopták a lap cikkeit a chatbotok fejlesztéséhez. Miközben az OpenAI méltányos felhasználással védekezik, hasonló lépésre szánta el magát a Getty Images is a képgeneráló algoritmusok miatt, korábban pedig 20 szerző, köztük a Trónok harca-könyveket is jegyzői George R.R. Martin is ugyanezt tette.
Bár elsőre egyértelműnek tűnhet, hogy lopás történt, a perek kimenetele közel sem ennyire biztos. Ennek oka, hogy hiányzik az a jogi háttér, ami tisztába tenné, az ilyen esetekben mi minősül lopásnak, és mi méltányos felhasználásnak. Ezen változtathat hamarosan egy új törvény az Egyesült Államokban.
Az Engadget beszámolója szerint az amerikai kongresszus egyik képviselője, Adam Schiff a napokban mutatta be azt a törvénytevezetet, ami rendet tenne a kérdésben. A Generative AI Copyright Disclosure Act nevű törvény előírná a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek számára, hogy pontos listát készítsenek arról, mely szerzői joggal védett tartalmakat használták fel a rendszereik betanítására.
„Egyensúlyba kell hoznunk a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségeket az etikai irányelvek és védelem alapvető szükségességével” – nyilatkozta a politikus a Billboardnak. Hozzátette: a törvényjavaslat támogatja az innovációt, de megvédi a szerzői jogokat is. Az olyan szervezetek, mint például az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége már be is állt a törvényjavaslat mögé.
A jogszabály tervezete szerint nemcsak visszamenőleg kell feltüntetniük a cégeknek az adathasználatot, de 30 nappal előre be is kell jelenteniük azt. Ennek hiányában az amerikai Szerzői Jogi Hivatal büntetést szabhatna ki a cégekre – hogy mekkorát, az a jogsértés mértékétől, valamint a korábbi esetleges jogsértések mennyiségétől is függene.
Hogy mikor szavazhatnak a törvényjavaslatról, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy ha elfogadják, az alapjaiban reformálná meg a mesterséges intelligenciát. Hatása globális lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
