Olyan lopásgátló törvény készül Amerikában, amit az egész világ megérezhet
Új törvény védené a szerzői jogok tulajdonosait a mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő cégektől az Egyesült Államokban. Az MI-ben érdekelt vállalatok közül többen úgy látják, „méltányos lopás” nélkül egyszerűen nem tudják betanítani modelljeiket.
hvg.hu
Komoly csörte alakult ki a mesterséges intelligenciákat fejlesztő cégek, valamint a szerzők, kiadók között. Az olyan rendszereket ugyanis, mint amilyen például a ChatGPT csak nagy és minőségi adatkészlettel lehet betanítani. Ezzel két probléma van: egyfelől az, hogy kevés az ilyen adat – 2026-ra például elfogyhatnak ezek az adatkészletek –, a másik pedig, hogy a minőségi adatokat szerzői jog védi.
Bár elsőre egyértelműnek tűnhet, hogy lopás történt, a perek kimenetele közel sem ennyire biztos. Ennek oka, hogy hiányzik az a jogi háttér, ami tisztába tenné, az ilyen esetekben mi minősül lopásnak, és mi méltányos felhasználásnak. Ezen változtathat hamarosan egy új törvény az Egyesült Államokban.
A The New York Times kiadója szerint az OpenAI nem használhatja engedély nélkül a megjelent írásokat, mert azt szerzői jog védi. Miközben az OpenAI a méltányos használattal védekezik, más fejlesztő cégek is pert kaptak a nyakukba.
Az Engadget beszámolója szerint az amerikai kongresszus egyik képviselője, Adam Schiff a napokban mutatta be azt a törvénytevezetet, ami rendet tenne a kérdésben. A Generative AI Copyright Disclosure Act nevű törvény előírná a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek számára, hogy pontos listát készítsenek arról, mely szerzői joggal védett tartalmakat használták fel a rendszereik betanítására.
„Egyensúlyba kell hoznunk a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségeket az etikai irányelvek és védelem alapvető szükségességével” – nyilatkozta a politikus a Billboardnak. Hozzátette: a törvényjavaslat támogatja az innovációt, de megvédi a szerzői jogokat is. Az olyan szervezetek, mint például az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége már be is állt a törvényjavaslat mögé.
A Google-nél állítólag tudtak arról, hogy az OpenAI a YouTube-videók szöveges átiratát használja a saját mesterséges intelligenciája betanítására, de nem szóltak, mert a vállalat is ugyanezt teszi.
A jogszabály tervezete szerint nemcsak visszamenőleg kell feltüntetniük a cégeknek az adathasználatot, de 30 nappal előre be is kell jelenteniük azt. Ennek hiányában az amerikai Szerzői Jogi Hivatal büntetést szabhatna ki a cégekre – hogy mekkorát, az a jogsértés mértékétől, valamint a korábbi esetleges jogsértések mennyiségétől is függene.
Hogy mikor szavazhatnak a törvényjavaslatról, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy ha elfogadják, az alapjaiban reformálná meg a mesterséges intelligenciát. Hatása globális lehet.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.