Több hírügynökség után ezúttal a Financial Times amerikai üzleti lap kiadójával sikerült dűlőre jutnia az OpenAI-nak, hogy minőségi adatkészleten tanulhasson a mesterséges intelligencia.
Miközben több lap – köztük a The New York Times – is beperelte az OpenAI-t (valamint a Microsoftot), mert a cég engedély nélkül tanította be a mesterséges intelligenciáját (MI) az újságírók által készített cikkeken, a vállalat újabb lap anyagait kezdheti el használni a rendszer trenírozására. Igaz, ezúttal már elébe ment a dolgoknak az OpenAI.
A cég megállapodott a Financial Timesszal, hogy a jövőben a lap cikkeit is felhasználja majd a mesterséges intelligencia képzésére, miközben közösen dolgozik majd a szerkesztőséggel, hogy a lap számára új MI-megoldásokat fejlesszen ki. Ezt közös közleményben tudatta a két vállalat.
John Ridding, a lap vezérigazgatója szerint helyes hozzáállás, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek fizetnek az adatokért a kiadóknak, valamint leszögezte: elkötelezett az emberi újságírók alkalmazása mellett. Hogy mekkora összegről beszélhetünk, azt nem lehet tudni, de a The Information az év elején arról írt, hogy kiadónként évente 1–5 millió dollárt kínálhat az OpenAI.
A cégnek elemi érdeke, hogy sikerüljön megállapodni a kiadókkal, a mesterséges intelligencia ugyanis csak annyira jó, mint az adatkészlet, amin betanították. Emiatt egyébként korábban már megkongatták a vészharangot a szakemberek, ha ugyanis ugyanilyen ütemben tanul tovább az MI, akkor 2026-ra elfogyhatnak az adatok.
Az OpenAI az utóbbi időben több hasonló szerződést is kötött: 2023-ban megegyezett az Axel Springer kiadóval, hogy modelljét a Politico és a Business Insider amerikai verzión is tanítsa be, de hasonló a helyzet a németországi Bilddel és a Die Welttel is. Emellett van élő szerződése az amerikai Associated Press-szel, a francia Le Monde-dal és a spanyol Prisa Mediával is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
