A majomhimlő (mpox) „nem az új Covid, mert a hatóságok egyértelműen tudják, hogyan kell megfékezni a terjedését” – idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik vezető szakértőjét a BBC. A vírus új változata miatti erős aggodalom és a globális riasztás ellenére Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója újságíróknak azt mondta, hogy közösen meg tudjuk – és meg is kell – küzdenünk az mpox ellen.

Az Egészségügyi Világszervezet a legmagasabb riasztási fokozatot hirdette ki az afrikai mpox néven ismert betegség és annak új vírusváltozata, a Klade Ib miatt. A szakértők szerint a Klade Ib könnyebben terjed, mint a korábbi változatok, és nagyobb valószínűséggel vezethet súlyos megbetegedésekhez.

A mostani határozott fellépés – beleértve annak biztosítását, hogy a vakcinák eljussanak a leginkább rászoruló területekre – megállíthatja a terjedés újabb hullámát. Az új változat, a Klade Ib egy esetét a múlt héten Svédországban is igazolták, és összefüggésbe hozható az Afrikában növekvő járvánnyal.

Az elmúlt hónapokban a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) legalább 450 ember halt meg a Klade Ib vírus okozta megbetegedésben, míg az afrikai járványügyi és betegségmegelőzési központ egy hét alatt csaknem 1400 új mpox-megbetegedést, az év eleje óta pedig csaknem 19 ezret regisztrált.

Egy másik változat, a Klade II-es állt a 2022-es járvány mögött, amely kezdetben Európát sújtotta, és a világ számos részén továbbra is kering. A szakértők azonban azt állítják, hogy a majomhimlő változatától függetlenül sikeresen megfékezhető a járvány terjedése.

A vírus, amely lázat és kiütést okoz, bőr-bőr érintkezéssel terjedhet, beleértve a szexet is.

Gyorsan terjed

Kluge szerint az általános lakosságot érintő kockázat alacsony, így állítható, hogy ez nem egy újabb Covid–19 – mondta Kluge. „Két évvel ezelőtt sikerült a majomhimlőt Európában ellenőrzés alatt tartani”, miközben 2022-ben az mpox megmutatta nekünk, hogy gyorsan terjedhet az egész világon.

Kluge hozzátette, hogy jelenleg havonta körülbelül 100 új Klade II-es esetet jelentenek az európai régióban.

Az afrikai érintett területekre utazóknak azt tanácsolták, hogy fontolják meg a védőoltást. Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője elmondta, hogy a WHO nem ajánlja a maszkok használatát, emellett nem javasolják a tömeges oltásokat sem. „Azt javasoljuk, hogy a vakcinákat a járványok kitörése esetén alkalmazzák a leginkább veszélyeztetett csoportok esetében” – tette hozzá. Az Afrikai Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központok közölték, hogy „világos tervük” van 10 millió adag vakcina beszerzésére a kontinens számára. A KDK és Nigéria a jövő héttől kezdi meg az oltást.

A német kormány mobil laboratóriumot küld a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy segítsen a majomhimlővel fertőzöttek azonosításában és a betegség terjedésének megfékezésében – jelentette be szerdán a német Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium.

Az mpox-vírus tüneteinek hatékony felismerése érdekében Berlin szakemberképzést tervez Kongóban, illetve a megelőzési intézkedésekkel kapcsolatban a lakosság tájékoztatását is kilátásba helyezték. Hasonló intézkedéseket már szerveztek júniusban az ország keleti részén a minisztérium szerint.

Svenja Schulze gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter kijelentette, hogy a jelenleg 500 millió dollárral feltöltött nemzetközi veszélyhelyzeti alapot az mpox-vírus ellen kell felhasználni. Szerinte hosszú távon az egyetlen tisztességes válasz a járvány terjedésének megfékezésére az lenne, ha Afrikában állítanának elő vakcinákat.

Ezt megelőzően a dán vakcinagyártó, a Bavarian Nordic átadja technológiáját az afrikai gyártóknak, hogy az oltóanyagot helyben lehessen előállítani a kínálat növelése és a költségek csökkentése érdekében – mondta a WHO szóvivője.

Jean Kaseya, az afrikai járványügyi központ főigazgatója pedig egy sajtótájékoztatón arra kérte az országokat, hogy ne büntessék Afrikát beutazási tilalommal.