Olasz kutatók szuperszámítógép segítségével szimulálták, mi történik a jövőben a Dimorphos nevű aszteroidából kirobbant 1 millió kg törmelékkel, amit a NASA bolygóvédelmi tesztje hozott létre.
Történelmi tettet hajtott végre még 2022 szeptemberében a NASA: sikeresen módosította egy aszteroida pályáját, ezzel pedig bebizonyította, hogy életképes lehet a bolygóvédelmi terve. A DART-misszió során a szonda megváltoztatta a Dimorphos pályáját. A tudósok azóta is vizsgálják az esemény következményeit, így kiderült például, hogy a becsapódás egy 10 000 km hosszú csóvát eredményezett, és az is, hogy azóta nagyon furcsán viselkedik az aszteroida.
Könnyen lehet azonban, hogy mindezek mellett egy olyan következménye is lett a küldetésnek, amire korábban nem számítottak a tudósok. A Milánói Műszaki Egyetem kutatói szimulálták, mi történik a következő évtizedekben a Dimorphosból kirobbant nagyjából 1 millió kg törmelékkel, és arra jutottak, hogy az keresztezheti a Föld útját. A csóvát a Föld és a Mars gravitációja mozgathatja majd ilyen pozícióba.
Eloy PeñaAsensio, a kutatás egyik vezetője úgy számol, hogy az aszteroida törmelékének néhány darabkája 13 éven belül elérheti a Marsot. Ezek nagyjából 500 m/s sebességgel mozognak, ami nagyjából 1802 km/h-t jelent. Ugyanakkor néhány gyorsabban – egész pontosan 3,5-szer gyorsabban – mozgó törmelék 7 éven belül már a Földet is elérhetik. Ezek nem lennének elég nagyok ahhoz, hogy hullócsillagként lehessen megfigyelni, ahogy belépnek a légkörbe, ugyanakkor könnyen lehet, hogy néhány nagyobb és lassabb részecske is elér majd a bolygónkhoz.
Ha ez így lesz, akkor ez lehet a világon az első olyan meteorzápor, amit az emberi tevékenység hozott létre.
Mindez egyszerre gyönyörű és ijesztő gondolat.
A szakemberek ezeket a várható meteorokat Dimorphideknek nevezték el, amelyek lassan mozgó csillaghullást eredményeznének, és valószínűleg csak a bolygó déli féltekéjéről lesz majd megfigyelhető a jelenség. A számítások szerint az első ilyenre 2055 májusában kerül majd sor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
