Olyan erővel csapódott a NASA űrszondája az aszteroidába, hogy 2055-ben jöhet az első, ember okozta csillaghullás
Olasz kutatók szuperszámítógép segítségével szimulálták, mi történik a jövőben a Dimorphos nevű aszteroidából kirobbant 1 millió kg törmelékkel, amit a NASA bolygóvédelmi tesztje hozott létre.
Könnyen lehet azonban, hogy mindezek mellett egy olyan következménye is lett a küldetésnek, amire korábban nem számítottak a tudósok. A Milánói Műszaki Egyetem kutatói szimulálták, mi történik a következő évtizedekben a Dimorphosból kirobbant nagyjából 1 millió kg törmelékkel, és arra jutottak, hogy az keresztezheti a Föld útját. A csóvát a Föld és a Mars gravitációja mozgathatja majd ilyen pozícióba.
A NASA tudósai a 2022-es DART-küldetés óta vizsgálják a misszióból származó adatokat, amelyek egy fontos részletre derítettek fényt.
Eloy PeñaAsensio, a kutatás egyik vezetője úgy számol, hogy az aszteroida törmelékének néhány darabkája 13 éven belül elérheti a Marsot. Ezek nagyjából 500 m/s sebességgel mozognak, ami nagyjából 1802 km/h-t jelent. Ugyanakkor néhány gyorsabban – egész pontosan 3,5-szer gyorsabban – mozgó törmelék 7 éven belül már a Földet is elérhetik. Ezek nem lennének elég nagyok ahhoz, hogy hullócsillagként lehessen megfigyelni, ahogy belépnek a légkörbe, ugyanakkor könnyen lehet, hogy néhány nagyobb és lassabb részecske is elér majd a bolygónkhoz.
Ha ez így lesz, akkor ez lehet a világon az első olyan meteorzápor, amit az emberi tevékenység hozott létre.
Mindez egyszerre gyönyörű és ijesztő gondolat.
A szakemberek ezeket a várható meteorokat Dimorphideknek nevezték el, amelyek lassan mozgó csillaghullást eredményeznének, és valószínűleg csak a bolygó déli féltekéjéről lesz majd megfigyelhető a jelenség. A számítások szerint az első ilyenre 2055 májusában kerül majd sor.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
