Erős ígéret Kim Dzsonguntól, beletaposhat a gázpedálba Észak-Korea

Amerikai fenyegetést emleget, és az atomarzenál fejlesztésére tett ígéretet friss beszédében Észak-Korea vezetője.

  • HVG HVG
Erős ígéret Kim Dzsonguntól, beletaposhat a gázpedálba Észak-Korea

Beszédet intézett Észak-Korea népéhez Kim Dzsongun legfőbb vezető a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának 76. évfordulóján, és megesküdött: „exponenciálisan” növelni fogja az ország atomfegyvereinek számát.

A KCNA állami hírügynökség nyomán az Interesting Engineering azt írja: szeptember 9-i beszédében a diktátor arról értekezett, az országnak fel kell készítenie a nukleáris képességeit arra, hogy bármikor használhassa a saját „jogainak” biztosítása érdekében.

Kim Dzsongun nevesítette is az országra leselkedő legnagyobb veszélyt: az Amerikai Egyesült Államokat, valamint „követőit”. E célból Phenjan folyamatosan erősíti nukleáris arzenálját, mely képes megküzdeni az atomfegyverrel rendelkező rivális államok jelentette fenyegetésekkel – hangsúlyozta a legfőbb vezető a hallgatósága előtt.

Öngyilkos drónokat tesztelt Észak-Korea

Oroszországtól kaphattak ilyen eszközöket a dél-koreai hadsereg szerint.

Észak-Korea évtizedek óta dolgozik saját atomfegyver-programján, felemás sikerrel – azt ugyanakkor nehéz pontosan felmérni, hány működőképes atomfegyvere van az országnak, lévén egy elég zárt rezsimről van szó.

Titkosszolgálati jelentések nyomán azonban 40–50 atomfegyverhez elegendő hasadóanyaga lehet Észak-Koreának, míg a ténylegesen összeszerelt robbanófejek száma minden bizonnyal alacsonyabb.

Eddig hat nukleáris tesztet hajtott végre az ország, igaz, a legutóbbit 2017-ben – azóta a rakétatechnológiájuk fejlesztésén dolgoznak, ami egy jelenleg is zajló nukleáris fegyverprogramra enged következtetni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?