Megcsinálták a lyukas betont, 560 százalékkal erősebb lett, mint amit most használ az ember
Amerikai kutatók szerint nem kell semmilyen speciális anyagot hozzáadni a betonhoz, hogy erősebb legyen, elég csak a geometriai felépítésére összpontosítani. Az elsődleges eredmények őket igazolják.
HVG
Bár a Római Birodalom bukása óta már több mint 1600 év eltelt, az emberiségnek azóta sem sikerült rájönnie, mitől voltak olyan masszívak a rómaiak építményei, és milyen kőanyagot használtak, hogy képesek voltak a mai napig fennmaradni. Pedig a kérdés megválaszolása ma mindennél fontosabb lenne, az építőipar ugyanis rengeteg szén-dioxidot termel, ami tovább súlyosbítja a globális felmelegedés hatását.
Az Advanced Materials nevű tudományos lapban megjelent publikáció szerint egy speciális üreges betont hoztak létre, ami 560 százalékkal erősebb az eddig használt megoldásoknál. Az ötletet az emberi combcsont adta, ami belül üreges szerkezetű, a méhsejtszerű belsejének köszönhetően pedig rendkívül ellenálló a törésekkel és repedésekkel szemben.
Amerikai kutatók a kagylók héjában található gyöngyház anyagot utánozva fejlesztettek ki egy olyan megoldást, ami erősebb betont eredményezett.
A szakemberek szerint amikor a beton szerkezetében törés vagy repedés keletkezik, az csak az első üregig jut el, majd a szerkezetnek köszönhetően nem tud tovább terjedni.
A tanulmány szerint bár elsőre furcsán hangzik, de az üreges beton valóban erősebb, mintha tömör betont használnának. Hatalmas előnye – a tartósságán túl –, hogy nem igényel adalékanyagokat, vagyis semmilyen extra dolgot nem kell hozzáadni ahhoz, hogy erősebb legyen. Egyetlen dologra kell csak odafigyelni: hogy a megkötéskor felvegye a szükséges geometriai formát.
Az újfajta megoldásnak köszönhetően tartósabbá válhatnak a jövőbeni építmények. Emiatt ritkábban kell majd őket javítani, így pedig kevesebb alapanyagra van szükség, ami csökkenti az azok előállításához szükséges erőforrások felhasználását.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
