A NASA nem szeretné összeszemetelni a Holdat, ezért ötleteket vár arra, hogy miként lehetne újrahasznosítani az égitesten felhalmozódó hulladékot. A legjobb elképzeléseket igen komoly keretből díjazzák.
A NASA nagyon szeretné, ha az emberiség hosszútávon is meg tudná vetni a lábát a Holdon. Ehhez számos problémát kell megoldani: például azt, hogy miként lehet biztosítani az élethez szükséges feltételeket egy olyan égitesten, ahol extrém módon kileng a hőmérséklet, nincs oxigén és magas a sugárzási szint.
Ha mindezekre már lenne is komplex válasz – ahogy egyébént egyre inkább körvonalazódik a megoldás –, úgy van egy másik gond is, amiről viszonylag kevesebb szó esik: miként lehet megoldani az emberi jelenléttel járó hulladék kezelését?
Amikor az Apollo-program űrhajósai a Holdra utaztak, zacskókba és tartályokba gyűjtötték a vizeletüket és a székletüket. Ezeket más hulladékokkal együtt egy zsákba gyűjtötték össze, majd a Hold felszínén hagyták, hogy a kevesebb súlynak köszönhetően több mintát tudjanak a Földre szállítani a holdbéli kőzetekből és porból.
Valójában a világ első fotója, amit a Hold felszínén készített az ember (Neil Armstrong), egy ilyen zsáknyi szemetet ábrázol.
Természetesen a holdbéli jelenlét során nemcsak szerves hulladék keletkezne. Bár a NASA igyekszik minimalizálni ezt, de az ételek csomagolása és más szervetlen hulladék előbb-utóbb felgyülemlik majd a bázison. Hogy ezekkel mi legyen, arra most egy pályázat útján szeretne választ találni a szervezet.
Amy Kaminski, a NASA Prizes, Challenges és Crowdsourcing programjának vezetője szerint a LunaRecycle Challenge nemcsak a Holdon oldaná meg a hulladékkezelés problémáját, de minden bizonnyal a Földön is hasznosítani lehetne azt, ami a környezetvédelem szempontjából igen fontos lenne.
A pályázat két részből áll: a Prototype Build Trackre azokat az ötleteket várja a NASA, ami az újrahasznosításra szolgáló eszközök tervezésére és fejlesztésére szolgáló elképzeléseket tartalmazza, míg a Digital Twin Trackre a Hold felszínén lévő szilárd hulladék újrahasznosítására és abból egy végtermék előállítására koncentráló elképzeléseket fogadja a szervezet.
A LunaRecycle Challenge pályázatra 3 millió dollár – nagyjából 1,1 milliárd forint – díjazást szán a NASA.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
