szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A 29P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös több szempontból is eltér az üstökösök általános jellemzőitől. Hogy ez mit jelent, azt november elején ismét megmutatta.

Majdnem 100 év telt el azóta, hogy 1927-ben a tudósok felfedezték a 29P/Schwassmann-Wachmann néven ismert üstököst. Az égitest a Nap körül kering, a Jupiter és a Szaturnusz közötti pályán, különlegessége pedig, hogy a 60 kilométer széles objektum a Naphoz közeledve robbanásszerű kitöréseket produkál. Ez történt 2021-ben, és ez történt ezúttal is – írja az IFLScience.

A 29P különböző jégfajtákból, valamint némi porból áll össze. A legtöbb üstökös nagyon megnyúlt pályán halad, és a Naphoz közeledve felmelegszik. Amikor ez megtörténik, a legalacsonyabb forráspontú jégfajták szöknek el először a felszínéről, és magukkal viszik a por egy részét is. Néha azonban a jég mélyén az olvadás robbanáshoz vezet, és jégvulkánt hoz létre. Ez port juttat az űrbe, ami jelentős mértékben veri vissza a napfényt, így olyan, mintha drámai módon kivilágosodna az objektum.

A 29P pályája azonban inkább körhöz hasonlít, és legfeljebb 10 százalékos mértékben távolodik el a Naptól, vagy közeledik ahhoz. Ennek köszönhetően olvadni sem olvad úgy, mint más társai. Ennek ellenére november 2-a és 4-e között négy robbanás is történt a felszínén.

Olyan közel kerül a Földhöz az egyik legveszélyesebb aszteroida, hogy megváltozhat a felszíne

Amerikai kutatók szerint a Föld gravitációja alaposan megdolgozhatja az Apophis nevű aszteroida felszínét, amikor 2029. árpilis 13-án elrepül a Föld mellett.

A mostani kitörések nem a legnagyobb fényesedést okozták, ugyanakkor így is 289-szer fényesebb lett az üstökös, mint eddig előtte. Ez az esemény 2021 óta a legnagyobb fényesedést okozta, ekkorára pedig nem számítottak a szakemberek.

A lap megjegyzi: azért sem, mert a 29P mindezt nem akkor produkálta, amikor a pályája azon szakaszán járt, ami a legközelebb van a Naphoz. Úgy tűnik azonban, hogy még ezzel együtt is sikerült közelebb kerülni az objektum rejtélyének megfejtéséhez.

A szakemberek szerint az üstökösön 57 naponta történik robbanás, ami alapján azt feltételezik, hogy ennyi idő alatt tesz meg egy fordulatot a tengelye körül. Ez ahhoz képest, hogy egy 60 km átmérőjű objektumról van szó, meglepően lassú ütem. Ezt erősíti meg, hogy 2023-ban sikerült a jégvulkán kitörését megjósolni. Bár az az esemény a mostaninál jóval kisebb volt, az volt az első, amikor valaki képes volt ezt előre jelezni.

Az objektum megfigyelését egyébként amatőr csillagászok végzik a Brit Csillagászati ​​Egyesület koordinálásában. Amikor nem tör ki, akkor annyira halvány, hogy csak komoly műszerekkel lehet megfigyelni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!