Figyelmeztet az MNB: új online csalás terjed, ha nem figyel, rendszeresen pénzt emelhetnek le a számlájáról
Ha gyanúsan olcsó egy termék, nem biztos, hogy jó ötlet azonnal lecsapni rá: lehet, hogy a tudta nélkül egy ismétlődő előfizetést is jóváhagyott, így rendszeresen megterhelhetik a számláját.
HVG
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint újfajta csalástípus terjed több, jellemzően külföldi weboldalon. Ezeken vonzó áron terméket vagy szolgáltatásokat kínálnak úgy, hogy a kereskedők, szolgáltatók a felületen található tájékoztatókban elrejtik, hogy az ügyfelek a vásárlásukkal együtt azt is jóváhagyják, hogy egy – esetleg a termékhez egyáltalán nem kötődő – ismétlődő előfizetést is igényelnek.
Az ilyen esetekben az erős ügyfél-hitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók után (akár több héttel) az ügyfelek azt tapasztalják, hogy rendszeresen, akár hetente néhány ezer, tízezer forinttal megterhelik a számlájukat.
Amennyiben valaki ilyen tranzakciókat tapasztal, azonnal jelezze a bankjának.
Az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek, figyelmeztet közleményében az MNB.
Érdemes ezért – különösen az eddig ismeretlen weboldalakon – körültekintően vásárolni. A jegybank szerint gyanakvásra adhat okot például, ha a weboldalon kínált termék vagy szolgáltatás ára az átlagos piaci árakhoz képest irreálisan kedvező. Érdemes a vásárlást megelőzően áttekinteni az adott webshop fogyasztói értékelését is a közösségi médiában vagy az interneten.
Újabb módon próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlan MVM-ügyfelekből ismeretlenek. Ezúttal nem számlaelmaradással riogatják őket, hanem pénzvisszafizetéssel kecsegtetnek, ám végig az illető bankkártyájának adataira utaznak.
Az új csalástípus azért is lehet hatékony, mert a mindennapok részévé váltak a szolgáltatásokra történő elektronikus előfizetések: az ügyfelek sokszor bankkártyával, hitelkártyával fizetnek elő például streaming- vagy tárhelyszolgáltatásra. Igényléskor az első időszakra vonatkozó díjat bankkártyával, erős ügyfél-hitelesítés mellett róják le. A szolgáltatóval történő szerződés részeként az ügyfelek ilyenkor azt is elfogadják, hogy előbbi az előfizetés keretében rendszeresen megterhelje bankszámlájukat, immár további külön megerősítés nélkül.
Az első fizetés során a szolgáltatók a banknak az ismétlődő fizetési tranzakcióra vonatkozó kérést küldenek, amit az ügyfelek jóváhagynak. A pénzintézetek ugyanakkor nem ismerik az ügyfeleik és az adott szolgáltatók között kötött szerződések tartalmát. Ezért az ügyfelek első díjterheléskor megadott jóváhagyásai alapján azt feltételezhetik – legyen szó legális, szabályos előfizetésekről vagy esetleg e csalástípusról –, hogy a fogyasztók által ismert, elfogadott az ismétlődő terhelésekre vonatkozó kérés.
Esetleges nemfizetéssel nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a csalásos szolgáltatás: bizonyos esetekben a díjterhelések addig folytatódhatnak, amíg – a szolgáltatóval kötött szerződésben rögzítettek szerint – az ügyfél le nem mondja a szolgáltatást. Ezért tanácsos rendszeresen áttekinteni a bankkártyás, illetve a bankszámlát érintő tranzakcióikat.
A rendőrség szerint a novembertől januárig tartó időszakban 112 magyar felhasználó tett bejelentést vagy feljelentést, amiért csalók a szálláskövető oldal felhasználásával megkárosították.
Amennyiben az ügyfél számláját megterhelik a fizetési megbízás összegével, és a fizetést követően a terméket ő nem kapja meg, illetve nincs valós teljesítés a megújuló szolgáltatás (előfizetés) mögött, úgy neki lehetősége van a kártyatársasági szabályok szerint úgynevezett chargeback eljárást kezdeményezni.
Ennek lényege, hogy az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét, abban az esetben is, ha külföldi a kereskedő. A visszatérítést a kártyát kibocsátó banknál kell kezdeményezni, és meg kell adni a tranzakció adatait – a kereskedő/szolgáltató neve, a vásárlás dátuma, a vásárlás ellenértéke, a kártya száma stb. Meg kell továbbá indokolni a visszatérítés okát, amely ezekben az esetben a szolgáltatás nem teljesítése (nem kapott az ügyfél árut, szolgáltatást). A bankoknak joguk van bekérni a csalárd kereskedővel folytatott kommunikációt is.
Az MNB a kiberpajzs.huoldalt, valamint a bankok online csalásokkal foglalkozó aloldalait ajánlja az online csalásokkal kapcsolatos információkért.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.