A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint újfajta csalástípus terjed több, jellemzően külföldi weboldalon. Ezeken vonzó áron terméket vagy szolgáltatásokat kínálnak úgy, hogy a kereskedők, szolgáltatók a felületen található tájékoztatókban elrejtik, hogy az ügyfelek a vásárlásukkal együtt azt is jóváhagyják, hogy egy – esetleg a termékhez egyáltalán nem kötődő – ismétlődő előfizetést is igényelnek.

Az ilyen esetekben az erős ügyfél-hitelesítéssel jóváhagyott tranzakciók után (akár több héttel) az ügyfelek azt tapasztalják, hogy rendszeresen, akár hetente néhány ezer, tízezer forinttal megterhelik a számlájukat.

Amennyiben valaki ilyen tranzakciókat tapasztal, azonnal jelezze a bankjának.

Az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek, figyelmeztet közleményében az MNB.

Érdemes ezért – különösen az eddig ismeretlen weboldalakon – körültekintően vásárolni. A jegybank szerint gyanakvásra adhat okot például, ha a weboldalon kínált termék vagy szolgáltatás ára az átlagos piaci árakhoz képest irreálisan kedvező. Érdemes a vásárlást megelőzően áttekinteni az adott webshop fogyasztói értékelését is a közösségi médiában vagy az interneten.

Az új csalástípus azért is lehet hatékony, mert a mindennapok részévé váltak a szolgáltatásokra történő elektronikus előfizetések: az ügyfelek sokszor bankkártyával, hitelkártyával fizetnek elő például streaming- vagy tárhelyszolgáltatásra. Igényléskor az első időszakra vonatkozó díjat bankkártyával, erős ügyfél-hitelesítés mellett róják le. A szolgáltatóval történő szerződés részeként az ügyfelek ilyenkor azt is elfogadják, hogy előbbi az előfizetés keretében rendszeresen megterhelje bankszámlájukat, immár további külön megerősítés nélkül.

Az első fizetés során a szolgáltatók a banknak az ismétlődő fizetési tranzakcióra vonatkozó kérést küldenek, amit az ügyfelek jóváhagynak. A pénzintézetek ugyanakkor nem ismerik az ügyfeleik és az adott szolgáltatók között kötött szerződések tartalmát. Ezért az ügyfelek első díjterheléskor megadott jóváhagyásai alapján azt feltételezhetik – legyen szó legális, szabályos előfizetésekről vagy esetleg e csalástípusról –, hogy a fogyasztók által ismert, elfogadott az ismétlődő terhelésekre vonatkozó kérés.

Esetleges nemfizetéssel nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a csalásos szolgáltatás: bizonyos esetekben a díjterhelések addig folytatódhatnak, amíg – a szolgáltatóval kötött szerződésben rögzítettek szerint – az ügyfél le nem mondja a szolgáltatást. Ezért tanácsos rendszeresen áttekinteni a bankkártyás, illetve a bankszámlát érintő tranzakcióikat.

Amennyiben az ügyfél számláját megterhelik a fizetési megbízás összegével, és a fizetést követően a terméket ő nem kapja meg, illetve nincs valós teljesítés a megújuló szolgáltatás (előfizetés) mögött, úgy neki lehetősége van a kártyatársasági szabályok szerint úgynevezett chargeback eljárást kezdeményezni.

Ennek lényege, hogy az ügyfél visszakövetelheti a vásárlás ellenértékét, abban az esetben is, ha külföldi a kereskedő. A visszatérítést a kártyát kibocsátó banknál kell kezdeményezni, és meg kell adni a tranzakció adatait – a kereskedő/szolgáltató neve, a vásárlás dátuma, a vásárlás ellenértéke, a kártya száma stb. Meg kell továbbá indokolni a visszatérítés okát, amely ezekben az esetben a szolgáltatás nem teljesítése (nem kapott az ügyfél árut, szolgáltatást). A bankoknak joguk van bekérni a csalárd kereskedővel folytatott kommunikációt is.

Az MNB a kiberpajzs.hu oldalt, valamint a bankok online csalásokkal foglalkozó aloldalait ajánlja az online csalásokkal kapcsolatos információkért.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.