Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Mark Zuckerberg “meghallotta Donald Trump üzenetét” az online tartalmak korlátozásáról, és a hivatalba lépő elnök kormányzása alatt a Meta platformjai “egyre kevésbé” fognak beavatkozni a felhasználók posztjaiba – állítja Frances Haugen egykori szivárogtató.
Haugen volt az, aki 2021-ben felfedte a Facebook és az Instagram a felhasználók biztonságával kapcsolatos problémákat, most pedig azt állítja, hogy a megválasztott amerikai elnök szerint “a közösségi média működtetésének helyes módja az, ha nincsenek korlátozások”.
Zuckerberg keddi bejelentése, miszerint a Meta megszünteti tényellenőrzést az Egyesült Államokban, és más moderációs változtatásokat is végrehajt, ezt a nézetet tükrözi – tette hozzá Haugen.
“Mark bejelentése lényegében azt jelenti: “Hé, hallottam az üzenetet, nem fogunk beavatkozni az Egyesült Államokban” – mondta Haugen. A változtatások keddi bejelentésekor Zuckerberg azt mondta, hogy “együtt fog működni Trump elnökkel” a “nagyobb cenzúrára” törekvő kormányok elleni fellépésben, utalva Latin-Amerikára, Kínára és Európára, ahol az Egyesült Királyság és az EU online biztonsági jogszabályokat vezetett be – számolt be a The Guardian.
Haugen aggodalmát fejezte ki a Facebook biztonsági normáira gyakorolt hatás miatt is a globális déli országokban. 2018-ban az ENSZ szerint a Facebook “meghatározó szerepet” játszott a rohingja muszlimok elleni gyűlöletbeszéd terjesztésében, akik népirtás áldozatai lettek Mianmarban.
“Mi történik, ha egy másik mianmarihoz hasonló gyűlöletspirál alakul ki ismét?” – kérdi Haugen. “A Trump fel fogja hívni a Facebookot? Kell-e a Facebooknak bármilyen következménytől tartania, ha rosszul végzi a munkáját?”
A Meta felügyelőbizottságának társelnöke a The Guardian kérdésére azt a választ adta, hogy a független testület meg fogja védeni az emberi jogokat, miközben vizsgálja a Meta vitatott tartalommoderálási politikájának módosítását.
Michael McConnell, a Stanford jogi karának alkotmányjogi központjának igazgatója elmondta, hogy miután a Meta úgy döntött, hogy egyes tényellenőrzőktől megválik és lazít a “gyűlöletkeltő magatartás” megítélésének szabályozásán, a felügyelőbizottság az egyetlen olyan intézmény, amely jogosult “felülvizsgálni a magas szintű, vitatott tartalmak moderálására vonatkozó döntéseket, és olyan hatásos ajánlásokat tenni, amelyek világszerte milliárdok számára javítják a felhasználói élményt, előmozdítják a szólásszabadságot és védik az emberi jogokat”.
Szintén szerdán a Hope Not Hate nevű brit szélsőjobboldalt megfigyelő csoport kijelentette, hogy a Meta platformokon “a mérgező tartalmak drámai növekedésére” számít, és a változások valószínűleg megkönnyítik a szélsőjobboldali csoportok számára, hogy összehangolják a helyi tevékenységeket, mint amilyenek az augusztusi angliai zavargásokhoz vezettek. A szervezet felszólította a Munkáspártot, hogy a Meta lépései után erősítse meg az online biztonságról szóló törvényeket, és figyelmeztetett: “Újra és újra láthattuk, hogy [a felbújtó online tartalmak] valóban erőszakos hatást gyakorolnak az utcáinkon”.
Maria Ressa, aki 2021-ben Nobel-békedíjat kapott a Fülöp-szigeteken végzett újságírói munkájáért, szerdán szintén azt mondta, hogy a moderálás változásai a Meta platformjain “rendkívüli veszélyeket” hordoznak az újságírás, a demokrácia és a közösségi média felhasználói számára. “Minden világ közül a legrosszabbat csinálják” – teszi hozzá Haugen.
