szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egy nemzetközi kutatócsoport átfogó képet festett a melldaganatok trendjei és egy adott ország fejlettségének kapcsolatáról. Adataik óriási szakadékot mutatnak a túlélési arányokban, attól függően, ki, hol él.

A nők körében a melldaganat a leggyakoribb rábetegség, amely időben történő diagnózis és megfelelő kezelés mellett nem halálos kór. Azonban a túlélési esélyek közel sem egyformák a világ különböző országaiban, és sajnos Magyarország sem tartozik az élvonalba.

Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a mellrák globális hatását 2022-ben (ugyanis ez a legutóbbi év, amelyből vannak adatok a megbetegedések és a halálozások számáról), és előrejelezték 185 országot illetően a betegség alakulását 2050-re. Emellett – írja a Nature – számos országban elemezték a mellrákos esetek és a kapcsolódó halálozások tendenciáit az elmúlt tíz évben. Az eredmények nem voltak szívderítők.

Kiderült, hogy bár a gazdagabb országokban több beteget találnak, a halálozási arány viszont jóval magasabb a közepes és alacsony jövedelmű országokban. Ez utóbbiakban például az 50 évnél fiatalabbak négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg mellrákban, mint a gazdagabb országokban.

A magyarázat logikus. A fejlett régiókban jóval elterjedtebbek a szűrőprogramok, és a kezelések is fejlettek. Az alacsony jövedelmű országokban pedig a korlátozott szűrés, a késleltetett diagnózis és a kezeléshez való elégtelen hozzáférés is hozzájárul a magasabb halálozási arányokhoz.

A kutatók egy térképet is készítettek, ahol eltérő színek jelölik az életkori standardizált halandóságot százezer főre vetítve. Minél sötétebb a szín, annál nagyobb ez az érték. (Magyarország helyzete nem túl rózsás.)

Nature

Az előrejelzések sem túl biztatók. 2050-ben 3,2 millió új emlőrákos megbetegedésre és 1,1 millió ezzel összefüggő halálesetre számítanak a szakemberek. Megdöbbentő a növekedési arány a fejletlenebb országok esetén: a kutatók 145 százalékos növekedést jósolnak. Ráadásul a szegényebb régiók adatai nem is igazán megbízhatók, az ilyen országok gyakran nem is rendelkeznek részletes adatbázisokkal (rákregiszterekkel).

„Olyan problémáról van szó, amelyik nem fog magától megoldódni” – véli Rudolf Kaaks, a Heidelbergi Német Rákkutató Központ rák epidemiológusa. Úgy gondolja, hogy a mostani eredmények is rávilágítanak arra, hogy nagyobb befektetésre van szükség a mellrák megelőzésébe, korai felismerésébe és kezelésébe, különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!