Amerikai kutatók szerint a székletürítés rendszeressége nemcsak azt mutatja meg, hogy miként táplálkozik valaki, hanem arról is árulkodik, hogy van-e gyulladás a szervezetében, vagy károsodhatott-e a mája.
Fontos megállapításra jutottak az amerikai Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit szervezet kutatói a székletürítés és az egészség kapcsolatáról – számolt be róla a Science Alert. A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent publikációban a tudósok azt írják, a székelés gyakorisága jelentősen befolyásolja a fiziológiát és a hosszú távú egészséget, az egészség szempontjából a legjobbat pedig az jelenti, ha valakinek naponta egyszer vagy kétszer kell kimennie a WC-re.
A lap szerint a korábbi kutatások már kimutatták, hogy a székrekedés és a hasmenés is összefügg a fertőzések, valamint a eurodegeneratív állapotok magasabb kockázatával. Mivel azonban ezeket a megfigyeléseket beteg embereken végezték el, nem volt egyértelmű, hogy a rendszertelen székelés a betegségük oka vagy következménye-e. Ebben szerettek volna tisztábban látni az ISB kutatói.
Sean Gibbons, a tanulmány vezető szerzője társaival együtt több mint 1400 egészséges felnőtt önkéntestől gyűjtött össze klinikai, életmódbeli és biológiai adatokat. Ezek között szerepelt a vérképük, a bélmikrobiómuk és a genetikai jellemzőik is.
A résztvevők önbevallásból származó információk alapján a székletürítés gyakoriságát négy csoportba sorolták:
Amikor a széklet túl sokáig van a bélben, a mikrobák a rostok emésztése után – amelyeket hasznos, rövid szénláncú zsírsavakká fermentálnak – fehérjéket fermentálnak, és olyan toxinokat termelnek, például p-krezol-szulfát vagy az indoxil-szulfát. „Azt találtuk, hogy még a székrekedésben szenvedő egészséges embereknél is megemelkedik ezen méreganyagok szintje a véráramban” – mondta az AFP-nek Gibbons, megjegyezve, hogy ezek különösen megterhelik a veséket.
Hasmenés esetén a csapat gyulladásra és májkárosodásra utaló klinikai jeleket talált. Ennek oka, hogy a hasmenés során a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki, amelyet a máj egyébként újrahasznosítana, hogy feloldja és felszívja az étkezési zsírokat.
A kutatók szerint a rosterjesztő baktériumok száma akkor volt optimális a bélrendszerben, ha valaki naponta legfeljebb 1-2 alkalommal székelt. Nem túl meglepő módon ők voltak azok, akik a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztották. Gibbons azonban hangsúlyozta, hogy több kutatásra van szükség ennek az optimális tartománynak a pontosabb meghatározásához.
Érdekesség, hogy a demográfiai adatokat figyelembe véve a fiatalabbak, a nők és az alacsonyabb testtömeg-indexűek voltak azok, akiknek ritkábban volt székletürítésük. Gibbons szerint a férfiak és nők közötti hormonális és neurológiai eltérések magyarázhatják a különbséget, valamint az a tény, hogy a férfiak általában több ételt fogyasztanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
Egyelőre nem tudni, milyen rakétával hajtott végre csapást Irán Izrael ellen csütörtök reggel, de az biztos, hogy a lövedék sikerrel jutott át a Vaskupolán.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
