Amerikai kutatók szerint a székletürítés rendszeressége nemcsak azt mutatja meg, hogy miként táplálkozik valaki, hanem arról is árulkodik, hogy van-e gyulladás a szervezetében, vagy károsodhatott-e a mája.
Fontos megállapításra jutottak az amerikai Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit szervezet kutatói a székletürítés és az egészség kapcsolatáról – számolt be róla a Science Alert. A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent publikációban a tudósok azt írják, a székelés gyakorisága jelentősen befolyásolja a fiziológiát és a hosszú távú egészséget, az egészség szempontjából a legjobbat pedig az jelenti, ha valakinek naponta egyszer vagy kétszer kell kimennie a WC-re.
A lap szerint a korábbi kutatások már kimutatták, hogy a székrekedés és a hasmenés is összefügg a fertőzések, valamint a eurodegeneratív állapotok magasabb kockázatával. Mivel azonban ezeket a megfigyeléseket beteg embereken végezték el, nem volt egyértelmű, hogy a rendszertelen székelés a betegségük oka vagy következménye-e. Ebben szerettek volna tisztábban látni az ISB kutatói.
Sean Gibbons, a tanulmány vezető szerzője társaival együtt több mint 1400 egészséges felnőtt önkéntestől gyűjtött össze klinikai, életmódbeli és biológiai adatokat. Ezek között szerepelt a vérképük, a bélmikrobiómuk és a genetikai jellemzőik is.
A résztvevők önbevallásból származó információk alapján a székletürítés gyakoriságát négy csoportba sorolták:
Amikor a széklet túl sokáig van a bélben, a mikrobák a rostok emésztése után – amelyeket hasznos, rövid szénláncú zsírsavakká fermentálnak – fehérjéket fermentálnak, és olyan toxinokat termelnek, például p-krezol-szulfát vagy az indoxil-szulfát. „Azt találtuk, hogy még a székrekedésben szenvedő egészséges embereknél is megemelkedik ezen méreganyagok szintje a véráramban” – mondta az AFP-nek Gibbons, megjegyezve, hogy ezek különösen megterhelik a veséket.
Hasmenés esetén a csapat gyulladásra és májkárosodásra utaló klinikai jeleket talált. Ennek oka, hogy a hasmenés során a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki, amelyet a máj egyébként újrahasznosítana, hogy feloldja és felszívja az étkezési zsírokat.
A kutatók szerint a rosterjesztő baktériumok száma akkor volt optimális a bélrendszerben, ha valaki naponta legfeljebb 1-2 alkalommal székelt. Nem túl meglepő módon ők voltak azok, akik a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztották. Gibbons azonban hangsúlyozta, hogy több kutatásra van szükség ennek az optimális tartománynak a pontosabb meghatározásához.
Érdekesség, hogy a demográfiai adatokat figyelembe véve a fiatalabbak, a nők és az alacsonyabb testtömeg-indexűek voltak azok, akiknek ritkábban volt székletürítésük. Gibbons szerint a férfiak és nők közötti hormonális és neurológiai eltérések magyarázhatják a különbséget, valamint az a tény, hogy a férfiak általában több ételt fogyasztanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
