Több városban, többek között Varsóban is fontos szerepet játszik 8 darab kagyló, amelyeknek az ivóvízminőség ellenőrzésében van fontos feladatuk.
Az interneten időről időre felbukkan, hogy Varsóban a csapvíz minőségéért nyolc kagyló felel. Ha a víz minősége leromlik, a kagylók becsukódnak, a rájuk kötött szenzoroknak köszönhetően pedig ezzel beindítanak egy védelmi mechanizmust, hogy a mérgező anyagokat tartalmazó víz ne jusson el a fogyasztókhoz.
Pár éve a SkyNews is megosztott egy rövid videót a témában az X oldalán, ők azonban nem felejtik el hozzátenni azt, amit az internet népe gyakran elmulaszt: nem a kagylók jelentik az egyetlen kontrollt a rendszerben.
„Többször jelezték nekem az évek során, hogy Varsóban a csapvíz minőségét kagylók ellenőrzik, de egész egyszerűen nem hittem el, túlságosan furcsának tűnt” – kezdi videóját Tom Scott, egy népszerű youtuber, aki hamarosan elmagyarázza azt is, mi volt a problémája az információval.
Némi kutatás után kiderítette, hogy a legtöbb témával foglalkozó cikk vagy videó egyetlen lengyel dokumentumfilmre építi a sztorit, amiben megjelennek a kagylók. Az eredeti forrás erős művészi elemekkel bír, így Scott azt vélelmezte, hogy akár félrefordítás is állhat a legenda hátterében, és mivel kellően ártalmatlan, mindenki simán elhiszi.
A helyszínen azonban ő is szembesült vele: a hír igaz, a lengyel fővárosban valóban van nyolc kagyló, aminek az a „feladata”, hogy figyelje a csapvíz minőségét. Sőt, Varsó mellett Lengyelországban több helyen és Minneapolisban is alkalmaznak hasonló megoldást.
A fenti Instagram-poszt alkotója is felteszi a kérdést, hogy ha ilyen egyszerű megoldás is rendelkezésre áll, akkor minek drága mérnököket fizetni, akik aztán túlbonyolítják a dolgot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem nyolc darab kagyló felel Varsó csapvízének ihatóságáért, ez csak egy része annak a bonyolult és összetett rendszernek, ami a 21. század minden tudását hasznosítja a víz minőségének biztosítása érdekében.
A kagyló, ha jól érzi magát, kinyílik, ha pedig a környezet nem ideális, például megjelenik valami mérgező anyag a vízben, akkor becsukódik. Ezt használja ki a Varsóban is alkalmazott módszer: érzékelők segítségével figyelik, hogy a kagylók mennyire vannak kinyílva.
Egyszerre nyolc kagyló lát el szolgálatot, ha ezek közül hat darab legalább négy percig bezárul, illetve az összes kagyló nyitottsága 25 százalék alá csökken, elindul egy védelmi mechanizmus, leállítják a Visztula folyóból érkező vízutánpótlást és laboratóriumban elkezdik tesztelni a vizet, hogy megállapítsák a szennyezés mértékét és okát. Erre egyébként még nem volt szükség, nem érzékeltek olyan szennyezést, ami a biztonsági protokoll beindításához vezetett volna.
A vállalat a honlapján leírja, a kagylók ideálisak a feladatra, mivel kifejezetten érzékenyek a kémiai szennyeződésekre, az élethez pedig tiszta és magas oxigéntartalmú vízre van szükségük.
„Különböző kutatásokból tudjuk, hogy ez nem stresszhelyzet a kagylók számára” – mondja Anna Zdanowicz a varsói víz- és szennyvíz vállalat egyik vezetője Scott videójában. A szakember hozzáteszi azt is, hogy a kagylókra az érzékelőket speciális, az állatokra teljesen ártalmatlan ragasztóval rögzítik.
A vállalat a saját honlapján is leírja, hogy a kagylók összesen három hónapot töltenek a vízművek szolgálatában, ezután pedig visszaszállítják őket a természetes élőhelyükre. A nyugdíjazott kagylókat pedig megjelölik, hogy később ne alkalmazzák őket újra.
A kagylókat a befogásukat követően két hét akklimatizálódás után helyezik szolgálatba. Ez idő alatt nem csak a kagylók szoknak hozzá új környezetükhöz, hanem a szakemberek is meg tudják nézni, hogy az adott állat esetében mi számít teljesen nyitott és teljesen zárt állapotnak – ez a rendszer kalibrálása szempontjából elengedhetetlen.
A vállalat hangsúlyozza azt is, hogy a három hónap elhanyagolható idő a kagylók élettartama szempontjából, ami akár több évtized is lehet. Nem mindenhol van ilyen jó dolga a kagylóknak. Hasonló rendszer működik Minneapolisban is, ott viszont akár évekig is szolgálhatnak a puhatestűek. Sérelem persze itt sem éri őket, szépen növekednek, és amikor túl nagyok lesznek, akkor visszakerülnek a természetes élőhelyükre – írja a BoredPanda.
A lengyelek egyébként nem csak kagylókat használnak. A varsói vízügyi vállalat honlapján írja, hogy bizonyos halakat is befognak a munkára, konkrétan márnát, szilvaorrú és vörösszárnyú keszeget. A halakat – a kagylókhoz hasonlóan – akváriumokban tartják, amin keresztülfolyik a fogyasztásra szánt víz. A halakat képzett szakemberek figyelik, és ha szokatlan viselkedést tapasztalnak, azonnal elkezdik tesztelni a vizet. Természetesen a halak is csak egy részét képezik a megfigyelő rendszernek, modern analitikai berendezésekkel több mint hetven mutatót figyelnek folyamatosan.
Nyitókép: Vimeo / Parallax Film
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
