Depressziós emberek beszélgettek egy orvosi mesterséges intelligenciával, az eredmény elképesztő
Amerikai kutatók szerint óriási potenciál van a mesterséges intelligencia mentálhigiénés terápiás alkalmazásában, a technológia ugyanakkor még mindig veszélyeket rejt magában.
HVG
A mesterséges intelligencia megjelenése komoly segítség az orvostudomány számára, a gyógyszerfejlesztéstőla pontosabb diagnosztizálásig számos területen segíti a szakembereket. Arról azonban komoly vita folyik, hogy a mentálhigiénés kezelésekbe mennyire kell/szabad bevonni ezt a technológiát.
A támogatók szerint a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet ezen a téren is, az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy a terapeuták és pszichológusok emberi jelenléte pótolhatatlan a sikeres terápia lefolytatásához. Az amerikai Dartmouth Egyetem kutatói közelebbről is megvizsgálták a kérdést, és arra jutottak, hogy a mesterséges intelligenciára támaszkodó terápiás eszközök alkalmazása nagy hatással lehet a gyógyulásra – írja az Interesting Engineering.
A New England Journal of Medicine AI című tudományos lapban megjelent publikáció egy generatív mesterséges intelligencia által működtetett terápiás chatbot, a Therabot első klinikai vizsgálatát mutatja be, amely rendkívül biztató eredményeket mutat.
A kutatók szerint a Therabot használata jelentős javulást mutatott a súlyos depressziós, a szorongásos vagy az étkezési zavarral kapcsolatos tüneteknél. A vizsgálatban 106 résztvevő vett részt az Egyesült Államokban, az orvosok mindegyiküknél diagnosztizálták a fenti problémák valamelyikét.
A páciensek egy okostelefonos alkalmazáson keresztül léptek kapcsolatba az orvosi chatbottal, megválaszolták a kérdéseit, de szükség esetén beszélgetést is kezdeményezhettek velük. Eközben 104, hasonlóan diagnosztizált beteg jelentette a kontrollcsoportot – ők nem használták a Therabotot.
Az eredmények megdöbbentőek voltak: a Therabotot használó résztvevők a depressziós tünetek 51 százalékos, a szorongásos tünetek 31 százalékos csökkenéséről számoltak be, és 19 százalékkal csökkentek a testképpel és testtömeggel kapcsolatos negatív gondolatok. A kutatók szerint emellett a bulimiában, vagy a falási rohamokkal küzdők esetében jelentősen csökkent a zavart étkezéssel kapcsolatos epizódok száma.
Nicholas Jacobson, a tanulmány egyik szerzője szerint a kontrollcsoporthoz képest ezek a javulások statisztikailag szignifikánsak voltak, ami jól mutatja, milyen lehetőségek rejlenek a chatbotok ilyen téren való alkalmazásában. A szakember úgy látja, rendkívül fontos lenne a technológia alkalmazása, a szakemberekből ugyanis kevés van, így nem tudnak minden beteget ellátni.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a legtöbbször a késő esti órákban és az akut szorongás pillanataiban használták az alkalmazást, ami azt mutatja, hogy a chatbot képes azonnali támogatást nyújtani, amikor a hagyományos terápia nem elérhető. Emellett voltak olyan betegek, akik a humán terapeuták felé nehezebben nyíltak meg, a mesterséges intelligenciával azonban könnyebben beszélgettek.
Michael Heinz, a tanulmány vezető szerzője ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásában komoly veszélyforrások is vannak. „Egyetlen generatív MIk sem áll készen arra, hogy teljesen önállóan működjön a mentális egészségügyi ellátásban” – hangsúlyozta a szakember.
Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.
