Áttörést hozhat egy új agyi implantátum, ami valós időben alakítja beszéddé a gondolatokat
Folyamatos, gyors beszédet tesz lehetővé egy amerikai kutatók által kidolgozott módszer.
HVG
Egy új agyi implantátum segítségével újból lehetővé válhat a kommunikáció azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag (például bénulás miatt) elvesztették a beszédkészségüket – írja a The Independent.
Az új implantátumot a Nature Neuroscience tudományos folyóiratban megjelent publikációban ismertették a kaliforniai Berkeley Egyetem (University of California at Berkeley) kutatói, és egy súlyosan bénult nő beszédét már helyre is állították a segítségével. Ami igazán különlegessé teszi más, már létező megoldásokkal szemben, hogy sikerült megoldani a késleltetést érintő problémákat.
Az eszköz lelke egy olyan mesterségesintelligencia-rendszer, ami „csaknem valós időben” szintetizálja, és alakítja hallható beszéddé a páciens agyi jeleit. „A streaming-megközelítésünk ugyanazt a gyors beszéd-dekódoló képességet hozza el a neuroprotézisekhez, mint amiket az Alexa és a Siri is használ” – magyarázza Gopala Anumanchipalli, a tanulmány egyik szerzője.
Újabb videó került fel az X-re Noland Arbaugh-ról, aki vállalta a Neuralink agy-számítógép interfészének behelyezését. Ezúttal ő maga mesélt arról, milyen a chippel együtt élni.
A kutatók egy Ann nevű alanytól gyűjtöttek adatokat az MI betanításához; a nő olyan kérdéseket látott egy képernyőn, mint például hogy „Hé, hogy vagy?”, és közben megpróbálta némán kimondani. Ennek segítségével egyfajta leképezést kaptak a kutatók, melyekből megfigyelhették a neurális aktivitását, valamint a kimondani kívánt célmondatot. Ezután az MI-vel pótolták ki Ann agyi jelekből hiányzó részleteit.
A hangkeltéshez egy előre betanított szöveg-beszéd-modellt használtak, de Ann hangját is alapul vették, még a sérülése előttről. Így méginkább hasonlíthatott rá a végső beszéd. Az új megközelítés révén úgy vélik, a hallható „kimenet” csaknem valós időben generálható, miközben a páciens beszélni próbál: a korábbi megoldásoknál tapasztalt akár 8 helyett 1 másodpercen belül. Ráadásul megszakítás nélkül.
A kutatók szerint ez egy jelentős áttörés, és optimisták a megoldást illetően.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
