Svéd kutatók az agyban megtalálható tau fehérje egy részére érzékeny vérvizsgálatot fejlesztettek ki. Ez segíthet az orvosoknak pontosan meghatározni, milyen kezelést kell kapnia egy kognitív problémában szenvedő betegnek.
Speciális vérvizsgálatot fejlesztettek ki a svéd Lundi Egyetem tudósai a gondolkodási nehézségekkel és memóriazavarral küzdő betegek számára, hogy megtudják, Alzheimer-kórban szenvednek-e, valamint, hogy mennyire előrehaladott az állapotuk. A kutatók szerint a teszt segíthet az orvosoknak eldönteni, hogy mely gyógyszerek lennének a legalkalmasabbak a betegek számára.
A korábbi kutatások már többször igazolták, hogy a béta-amiloid, valamint egy másik, tau nevű fehérje felhalmozódása az agyban az Alzheimer-kór jellemzőinek számítanak. A Nature Medicine című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a kutatók arról írnak, hogy a tau fehérje egy része, a tau eMTBR-tau243 kimutatható a vérből, amelynek koncentrációja összhangban van a fehérje-felhalmozódás mértékével az agyban, más betegségeknek azonban ez az érték nem markere.
A The Guardian beszámolója szerint a csapat összesen 902 beteget vont be az ezzel kapcsolatos vizsgálatba, az elemzés pedig azt mutatta, hogy az említett tau-fragmens szintje megemelkedett az enyhe kognitív károsodásban, valamint a demenciában szenvedőknél akkor, ha a betegségük az Alzheimer-kórhoz köthető.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem kutatója – aki nem vett részt a kutatásban – szerint az eredmény rendkívül fontos, ugyanis lehetőséget ad az Alzheimer-kór kiszűrésére, ugyanakkor ez a megoldás sem jelent tökéletes szűrővizsgálatot. Ráadásul egyelőre csak laboratóriumban végezhető el a vizsgálat, így kérdés, hogy mikor válhat a módszer széles körben is elérhetővé.
A kutatási területtel nemcsak a Lundi Egyetem kutatói foglalkoznak. A The Guardian megjegyzi, egy korábban szintén a Nature Medicine-ben megjelent tanulmány feltárta, hogy az agyfolyadékban lévő két fehérje aránya összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórban szenvedő emberek kognitív károsodásának mértékével, függetlenül attól, hogy az agyukban kialakultak-e a béta-amiloid-plakkok és a tau által létrehozott csomók.
Az amerikai kutatók 3397 amerikai, svéd és finn embert vizsgálták meg, amely során két fehérjére, a YWHAG és az NPTX2 szintjére fókuszáltak. Ezek általában az agy neuronjai közötti csomópontokban találhatók. A csapat úgy találta, hogy a két fehérje aránya jobban jelezte, hogy az emberek kognitív problémákkal küzdenek, mint a béta-amiloid és tau szintje, így a marker felhasználható a jövőbeli kognitív hanyatlás és demencia kialakulásának előrejelzésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
