Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Speciális vérvizsgálatot fejlesztettek ki a svéd Lundi Egyetem tudósai a gondolkodási nehézségekkel és memóriazavarral küzdő betegek számára, hogy megtudják, Alzheimer-kórban szenvednek-e, valamint, hogy mennyire előrehaladott az állapotuk. A kutatók szerint a teszt segíthet az orvosoknak eldönteni, hogy mely gyógyszerek lennének a legalkalmasabbak a betegek számára.
A korábbi kutatások már többször igazolták, hogy a béta-amiloid, valamint egy másik, tau nevű fehérje felhalmozódása az agyban az Alzheimer-kór jellemzőinek számítanak. A Nature Medicine című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a kutatók arról írnak, hogy a tau fehérje egy része, a tau eMTBR-tau243 kimutatható a vérből, amelynek koncentrációja összhangban van a fehérje-felhalmozódás mértékével az agyban, más betegségeknek azonban ez az érték nem markere.
A The Guardian beszámolója szerint a csapat összesen 902 beteget vont be az ezzel kapcsolatos vizsgálatba, az elemzés pedig azt mutatta, hogy az említett tau-fragmens szintje megemelkedett az enyhe kognitív károsodásban, valamint a demenciában szenvedőknél akkor, ha a betegségük az Alzheimer-kórhoz köthető.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem kutatója – aki nem vett részt a kutatásban – szerint az eredmény rendkívül fontos, ugyanis lehetőséget ad az Alzheimer-kór kiszűrésére, ugyanakkor ez a megoldás sem jelent tökéletes szűrővizsgálatot. Ráadásul egyelőre csak laboratóriumban végezhető el a vizsgálat, így kérdés, hogy mikor válhat a módszer széles körben is elérhetővé.
A kutatási területtel nemcsak a Lundi Egyetem kutatói foglalkoznak. A The Guardian megjegyzi, egy korábban szintén a Nature Medicine-ben megjelent tanulmány feltárta, hogy az agyfolyadékban lévő két fehérje aránya összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórban szenvedő emberek kognitív károsodásának mértékével, függetlenül attól, hogy az agyukban kialakultak-e a béta-amiloid-plakkok és a tau által létrehozott csomók.
Az amerikai kutatók 3397 amerikai, svéd és finn embert vizsgálták meg, amely során két fehérjére, a YWHAG és az NPTX2 szintjére fókuszáltak. Ezek általában az agy neuronjai közötti csomópontokban találhatók. A csapat úgy találta, hogy a két fehérje aránya jobban jelezte, hogy az emberek kognitív problémákkal küzdenek, mint a béta-amiloid és tau szintje, így a marker felhasználható a jövőbeli kognitív hanyatlás és demencia kialakulásának előrejelzésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
