A bőrgomba kapcsán az embernek ritkán jut eszébe, hogy valami jó dologról van szó, ám úgy tűnik, bizonyos szempontból mégis ez a helyzet. Az Oregoni Egyetem tudósai szerint a Malassezia sympodialis az egészséges emberi bőr egyik legelterjedtebb mikroorganizmusa, és rendkívül hasznos: miközben megtisztítja a szervezet külsejét az olajtól és a zsírtól, olyan zsírsavat termelhet, amely megállítja a Staphylococcus aureus nevű baktérium által okozott fertőzés kialakulását és növekedését.
Mint azt a Science Alert megjegyzi: a Staphylococcus aureus a bőr mikrobiomjának normális része, de ha túlzottan elszaporodik, vagy ha behatol a szövetekbe vagy a véráramba, veszélyes fertőzéseket okozhat. Mivel a baktériumok egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra, a betegségek is egyre veszélyesebbek, az új gyógyszerek kifejlesztése pedig pénz- és időigényes folyamat. Az a tény, hogy bőrmikrobiomunk természetes védekező mechanizmusokkal rendelkezik a Staphylococcus által okozott fertőzésekkel szemben, komoly segítség lehet az orvosok és a tudomány számára.
Caitlin Kowalski, a Current Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője szerint a mostani vizsgálat azért volt izgalmas, mert egy olyan, antibiotikumként használható vegyületet sikerült azonosítani, amit korábban már tanulmányozott a tudomány.
Ez nem más, mint a 10-hidroxi-palmitinsav (10-HP). A múltban a tudósok valószínűleg figyelmen kívül hagyták antimikrobiális hatását, mivel csak alacsony pH-jú környezetben, például a bőrben fejti ki toxikus hatásait, és nem normál laboratóriumi körülmények között. Az egészséges donoroktól származó emberi bőrminták felhasználásával Kowalski és kollégái megállapították, hogy a savat a bőrben élő Malassezia nevű gomba termeli.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a gomba hogyan hat a különböző S. aureus-törzsekre. Kétórányi kezelés után arra jutottak, hogy a legtöbb kórokozó életképessége 100-szorosára csökkent. Idővel a baktérium rezisztenssé vált, ezt a képességet pedig hasonló módon fejlesztették ki, mint az antibiotikum-rezisztenciát szokták.
Érdekes módon azt találták, hogy más S. aureus-törzsek, amelyek nem jelentette ugyanolyan veszélyt az egészségre, megtalálták a módját annak, hogy együtt éljenek a gombával.
A kutatók szerint a jövőben érdemes lenne alaposabban tanulmányozni az antibiotikum-rezisztens Staphylococcus-fertőzések genetikai mechanizmusait, hogy jobban megértsé, hogyan mutálódik gyorsan a baktérium, hogy elkerülje az antibiotikumok pusztító hatását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
