Valami nagyon furcsa dolog történik a Hold belsejében
A NASA számításai szerint a Hold Földről látható oldala nemcsak a felszínen más, mint a túlsó oldal, a mélyben is eltéréseket tapasztalni.
HVG
A Hold Földről sosem látott oldalát először az 1960-as években sikerült megfigyelni, és kiderült, hogy jelentős különbségek vannak a két felszín között. A NASA kutatói most arra jutottak, hogy ez a különbség nemcsak a felszínre igaz, hanem a felszín alatti struktúrákra is. Röviden: a Hold Földről látott oldalának belseje eltér a másik oldalétól.
A NASA a GRIAL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) küldetés során adatokat gyűjtött az égitestről, ezek elemzése pedig kimutatta, hogy a Hold két oldala között jelentős hőmérsékleti különbség tapasztalható. Emellett a kutatócsoport kiszámította, hogy hogyan deformálódik egy égitest a külső gravitációs erő hatására – írja az IFLScience. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.
Ezek az adatok lehetővé tették a kutatók számára, hogy elkészítsék a Hold gravitációs mezejének egy rendkívül pontos, nagy felbontású térképét. Ez mutatott rá arra, hogy a két oldal közötti különbség mélyebbre nyúlik, mint azt korábban gondolták.
Ryan Park, a NASA tudósa szerint az eredmények alapján a Hold belseje nem egyenletes: a Föld felé néző oldal melegebb és geológiailag aktívabb a mélyben, mint a túlsó oldal. Ez a különbség a Hold vulkanikus történetéhez kapcsolódik, és megmagyarázza, miért néz ki annyira másképp a két oldal.
A szakember úgy látja, ezek a különbségek a Hold mélyén lévő változásokból adódhatnak, ami miatt az egyik oldal melegebb és vulkanikusabb a másikhoz képest. Eddig nem volt egyértelmű bizonyíték ezekre a mély különbségekre.
Több cég is versenyez a NASA kegyeiért, hogy az ő kerekei kerüljenek fel az Artemis-program holdjárójára. A döntésre még az idei évben sor kerülhet.
Az adatok arra utalnak, hogy a Földről látott oldalon a köpeny 2-3 százalékkal „lágyabb” lehet, mint a túlsó oldalon lévő. Ez alapvetően nem nagy érték, de a hatása érezhető. A közelebbi köpeny hőmérséklete – valószínűleg a radioaktív anyag jelenléte miatt – 100-200 Celsius-fokkal magasabb lehet, mivel az anyag ezt az oldalt évmilliárdok óta melegen tartja.
Azáltal, hogy a szakembereknek sikerül megmérnie, hogyan változik egy égitest gravitációs mezeje az űrszonda keringése közben, fontos tulajdonságokra lehet következtetni a belső szerkezetéről – például arról, hogy merev-e, tartalmaz-e folyékony réteget, vagy jelentős sűrűségbeli változások vannak-e benne.
Mindez nemcsak a Naprendszer történetét segít felfedni, de a jövőbeni emberes küldetések számára is rendkívül hasznos információt jelent.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.