A fiatalok majdnem fele inkább egy internet nélküli világban élne
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, miként élnek az online térben a fiatalok, és mennyire érzik károsnak a közösségi oldalakat. Az eredmény megdöbbentő, de nem meglepő.
HVG
Nehéz lenne elképzelni, milyen lenne a modern élet internet nélkül, hiszen ma már alig van olyan szolgáltatás, amit ne lehetne valamilyen módon digitálisan is elérni. A dolognak azonban van egy negatív oldala is: a közösségi oldalak elérése, és az azonnali tartalomfogyasztásra való serkentés. A platformok működése ezért gyakran vált ki kritikát, elég például arra gondolni, hogy az Instagram milyen mértékben rombolja a fiatalok lelkét.
Úgy tűnik, ezt a problémát nemcsak a kutatók érzékelik. A The Guardian beszámolója szerint egy új felmérés arra az eredményre jutott, hogy
a fiatalok közel fele inkább egy olyan világban élne, ahol nincs internet.
A Brit Szabványügyi Intézet által végzett tanulmány 1293 fiatalt kérdezett meg az internetezési szokásukról. Az eredmény jól tükrözi azt, amit a tudósok is évek óta mondogatnak: a megkérdezett 16 és 21 év közötti fiatalok közel 70 százaléka rosszabbul érzi magát a közösségi médiában töltött idő után. Felük (50 százalék) támogatná a „digitális kijárási tilalmat”, amely korlátozná a hozzáférésüket bizonyos alkalmazásokhoz és webhelyekhez este 10 óra után, míg 46 százalékuk azt mondta, hogy inkább élne egy internet nélküli világban.
Húsz éve, 2004. február 4. óta működik a Facebook. Mára hárommilliárd ember használja annak ellenére, hogy a legtöbben tisztában vannak a problémáival. A közösségi háló akkorára nőtt, hogy tagjai, ha akarnak sem tudnak szabadulni tőle.
A válaszadók negyede naponta négy vagy több órát tölt a közösségi oldalakon, míg a megkérdezettek 42 százaléka vallotta be, hogy hazudott már szüleinek arról, hogy mit csinál online.
A megkérdezettek 42 százaléka hazudott már a koráról az interneten, 40 százalékuk ismerte be, hogy van rejtett profilja, 27 százalékuk pedig adta már ki magát valaki másnak. Szintén 27 százalékuk vallotta be, hogy osztotta már meg tartózkodási helyét idegenekkel.
A kutatást azután végezték, hogy Peter Kyle brit technológiai miniszter közölte, a kormány fontolgatja annak lehetőségét, hogy bizonyos alkalmazások – például a TikTok vagy az Instagram – számára kötelező lenne este 10 óra után kikapcsolni a fiatalok számára. A szakemberek szerint, bár a digitális kijárási tilalom hasznos lehet, önmagában nem oldaná meg azt a problémát, hogy a gyerekek káros tartalmaknak legyenek kitéve. Ehhez más intézkedéseket is be kellene vezetni.
Szabadidejében, néhány óra alatt dobta össze egy fejlesztő az oldalt, ahol a Wikipédia szócikkeit lehet folyamatosan görgetni a közösségi oldalakhoz hasonló módon.
Ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek háromnegyede állította, hogy a világjárvány miatt több időt töltött online, míg a megkérdezettek 68 százaléka érezte úgy, hogy az online töltött idő káros a mentális egészségére.
Andy Burrows, az öngyilkosság megelőzésével foglalkozó Molly Rose Alapítvány vezérigazgatója szerint „egyértelmű, hogy a fiatalok tisztában vannak az online kockázatokkal, és a techcégektől is intézkedéseket várnak a védelmük érdekében”.
Hozzátette, rendkívül problémás, hogy az algoritmusok olyan tartalmakat kínálhatnak nekik, amelyek önhibájukon kívül a káros tartalmak felé sodorhatják őket. Úgy látja, ahhoz, hogy ennek gátat lehessen szabni, új törvényekre van szükség.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.