166 ember földi maradványaival csapódott a Csendes-óceánba egy űrkapszula
Emberi hamvakat utaztatott az űrben a Nyx nevű űrkapszula, ám a visszatérésnél problémák adódtak.
HVG
Rendkívül szokatlan rakománnyal hibásodott meg egy űrjármű, majd csapódott a Csendes-óceánba: 166 ember földi maradványai voltak rajta. A küldetés célja az volt, hogy egy rövid űrbéli tartózkodás után visszaadják a maradványokat a hozzátartozóknak.
Mint a Gizmodo írja, a SpaceX június 23-án indította el a Falcon 9 rakétája Transporter-14-es teherküldetését. A fedélzeten a legnagyobb rakomány a Nyx volt, ami 1,45 tonnát nyomott, és a The Exploration Company nevű német űrkutatási startup gyártotta.
A „Mission Possible” nevű űrjármű a vállalat első kísérlete volt arra, hogy körülbelül 300 kilogramm rakományt vigyen magával egy Föld körüli útra. Ez 166 ember hamvait és DNS-ét takarta, melyeket a Celestis nevű amerikai vállalat biztosított – ők azt tűzték a zászlajukra, hogy elhamvasztott emberek maradványait juttatják az űrbe, majd hozzák is vissza azokat.
A Celestis nevű amerikai vállalat 240-480 millió kilométerre a Naptól állítana pályára egy, négy volt amerikai elnök maradványait őrző szerkezetet.
A küldetés rendben elindult, az űrkapszula Föld körüli pályára állt, ám a visszatérésnél probléma adódott: az ejtőernyők meghibásodtak, így az űrjármű a Csendes-óceánba csapódott. A Celestis úgy véli, emiatt már nem lesz lehetséges a maradványok kinyerése. A cég „osztozik a családok csalódottságában”, és háláját fejezi ki a bizalmukért.
A Gizmodo felidézi: már egy korábbi, 2023-as Celestis-küldetés sem volt problémamentes. Akkor egy néhai NASA-űrhajós hamvai voltak a kapszulában, ám az azt szállító UP Aerospace-rakéta néhány másodperccel az indítás után felrobbant.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.