Megeshet, hogy a jövőben időnként egy keveset le kell majd csípni egy-egy napból, már ami a hosszukat illeti.
Tart attól, hogy gyorsan elrepül a nyár? Hát, idén tényleg kicsit gyorsabban el fog: júliusban és augusztusban is. De a dologra van tudományos magyarázata, és az órája sem fog furcsaságokat produkálni.
A témát a The Guardian járta körbe. Mint kifejtik: egy átlagos földi nap 86 400 másodpercből áll. Július 9-én, július 22-én, valamint augusztus 5-én ugyanakkor a tudósok egy szokatlan jelenségre számítanak: felgyorsulhat a Föld Naphoz viszonyított forgása, ami megrövidítheti a napokat. Persze nem nagyon, csak úgy nagyjából egy ezredmásodperccel.
Mint a lap felidézi: az 1950-es évek előtt egy nap hosszát a Föld forgása, valamint a Naphoz viszonyított látszólagos helyzete határozta meg. „A Föld naponta egyet fordul. Ha ezt elosztjuk 86 400-zal, egy másodpercet kapunk” – magyarázza Michael Wouters, az ausztrál Nemzeti Mérésügyi Intézet idő- és frekvenciaügyi vezetője. Az országban ő határozza meg, hogy mi számít egy másodpercnek.
Mint a szakember kifejti: mindig is szükségük volt az embereknek arra, hogy bizonyos dolgokat bizonyos időben végezzenek el. Tudni kellett például, hogy mikor kell elültetni egy adott növényt. „Ahogy azonban a társadalom egyre komplikáltabbá vált, úgy szükségessé vált az idő pontosabb ismerete” – húzza alá.
Manapság az időt atomórák segítségével mérik, nanoszekundumos pontossággal. Ezt az egyezményes koordinált világidőhöz (UTC) szinkronizálják. És hogy miért fontos, hogy ennyire pontos legyen az idő mérése? Elsősorban azért, mert erre támaszkodik a modern technológia – a számítógépek, a GPS-ek, a banki és elektromos hálózatok, valamint a nagy teleszkópok is.
Szemben az atomórával, a Föld forgása esetenként szabálytalan. Lehet egy nap egy ezredmásodperccel rövidebb vagy hosszabb az átlagosnál, ehhez pedig hozzájárulhat a Föld és a Hold közötti „gravitációs tánc” is – hangsúlyozza David Gozzard kísérleti fizikus.
Mint kifejti, olykor a Hold egyfajta „kézifékként” viselkedik, árapályokat okozva, amelyek felé domborulnak, és kismértékben lassítják a Föld forgását. Amikor a legmesszebb van a Hold az Egyenlítőtől, ez a hatás gyengül.
Oleg Titov, a Geoscience Australia kutatója elmondta: a forgásban bekövetkező gyorsulás és a lassulás évszakos trendeket követ, és a legrövidebb nap jellemzően július-augusztus környékén szokott lenni minden évben, amit aztán lassulás követ november és március között.
Ám 2020 óta a tudósok a Föld forgásának kismértékű gyorsulását észlelik; az eddig feljegyzett „leggyorsabb nap” 2024. július 5. volt, ami az átlagosnál 1,66 ezredmásodperccel volt rövidebb. „Általános konszenzus van abban, hogy a Föld ismét lassulni fog, de megvan a kockázata annak, hogy a gyorsulás évtizedekig érvényesülhet” – mondja Titov.
Ahogy azonban az ezredmásodpercek halmozódnak, a Föld forgásán alapuló időrendszer – Universal Time 1 – egyre távolabb fog kerülni az UTC hivatalos rendszeréből, melyet a nagypontosságú atomórák is mérnek.
Hogy minimalizálják az eltérést, elkezdtek beiktatni úgynevezett „szökőmásodperceket”, azaz beiktatnak egy extra másodpercet valahová. Az első ilyen 1972-ben volt, a legutóbbi pedig 2016-ban. „Az atomórák és az új számítógépes hálózatok az idő mérésének új, sokkal jobb formái, mégis arra kényszerítjük őket, hogy maradjanak szinkronban ezzel a régi mérési formával – mondja Gozzard, aki üdvözli, hogy a nemzetközi közösség megállapodott a szökőmásodpercek rendszerének megszüntetését. Ez 2035-től lesz hatályban.
A The Guardian megjegyzi: ha a gyorsulás folytatódik, a helyzet megkövetelheti, hogy egy másmilyen, eddig nem látott kiigazítást alkalmazzanak. A másodpercek hozzáadása helyett el kéne venni egyet – ez azonban problémákat okozhat, épp azért, mert ezt még sosem tesztelték a gyakorlatban.
Gozzard úgy véli: néhány ezredmásodperc nem jelentene érdemi különbséget a legtöbb ember számára, főleg a téli-nyári időszámítás váltogatása mellett. Arról nem is beszélve, hogy egy ezredmásodpercnyi különbség az ember által érzékelhetetlen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
