A tintahalak vizsgálata kedvelt elfoglaltság a Kaliforniai Egyetemen (UC Irvine) kutatóinak köreiben. Pár éve jól szigetelő csomagolóanyagot készítettek belőle, nemrégiben pedig egy olyan „védőpajzsot”, ami képes becsapni a katonákat kutató drónokat.
A DARPA és az amerikai légierő által finanszírozott projekt az atlanti tintahalakat tette górcső alá, miután fölöttébb érdekesnek találták, hogy a tintahal gyorsan és visszafordíthatóan tud átváltani átlátszóról színesre. Az ilyen állatok köpenye fényvisszaverő sejtekkel, úgynevezett iridoforokkal (vagy iridocitákkal) van tele. Mikor 3D-mikroszkópos felvételeket készítettek erről a köpenytől, minden egyes iridofor belsejében szorosan összetekeredett, reflektin fehérjeoszlopokat láttak. Ezek finomhangolják a bejövő fény szóródását, lehetővé téve a gyors színváltást. A csapatnak, az oszlopok csavarodásának és egymáshoz való illeszkedésének feltérképezésével, sikerült a tintahal gyors színmodulációjának eddigi legrészletesebb magyarázatát adni.
Ezen ismeretekre építve a kutatók egy rugalmas kompozitot, amely utánozza és kiterjeszti a tintahal optikai tartományát. Nyújtás, hajlítás vagy a környezet változása hatására a kompozit megjelenése változhat a látható és infravörös tartományokban, így alkalmassá válik adaptív álcázáshoz, multispektrális kijelzőkhöz, intelligens textíliákhoz és hőszigetelő bőrökhöz – olvasható a UC irvine honlapján.

Egy tintahal teljes testéről (balra fent) és háti köpenyéről (jobbra fent) digitális kamerával készült képek mutatják a foltok kék, zöld, sárga, narancssárga és piros irizáló (szögtől függő) színeit. Egyetlen folt (balról lent) átlátszóból pirosba, majd narancssárgából zöldbe megy át 0, 60, 90 és 120 másodpercnél, kémiai és neurofiziológiai ingerek hatására
UC Irvine
Ezek a biológiailag ihletett anyagok túlmutatnak az egyszerű statikus színszabályozáson, mivel dinamikusan képesek módosítani megjelenésüket a látható és infravörös hullámhosszakon a környezeti vagy mechanikai ingerekre reagálva” – mondta Aleksandra Strzelecka, a tanulmány társszerzője. Azt is hozzátette, hogy ugyanezek a tervezési elvekre építve olyan eszközök is készíthetők, mint a lézerek és száloptikai szűrők, fotovoltaikus bevonatok és kémiai érzékelők. És persze olyan álcázási megoldások, amelyek a színváltozással és a hővisszaverő képességgel becsaphatják a katonákat kereső drónokat.
A kutatók úgy vélik, épp hogy csak elkezdték kapargatni a felszínt a lábasfejűek által inspirált hangolható optikai anyagok terén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Cikkünk nyitóképe illusztráció. Egy FLIR hőkamerával szerelt DJI drón képe látható rajta.