A villámcsapás igen veszélyes dolog, és nem csupán az emberre, hanem például a fákra, amelyeket szerencsétlen esetben végleg tönkre is tehet. Vannak viszont olyan fák, amelyekre kifejezetten pozitív hatással van e riasztó égi jelenség.
A termése után gyakran csak brazíliai dióként emlegetik a Kolumbiában, Costa Ricában, Panamában, Hondurasban és Nicaraguában őshonos Dipteryx oleifera fát. A babérfélék családjába tartozó, általában 20–30 méter magasra megnövő, nagy összetett levelű fákról derítettek ki valami nagyon érdekeset amerikai kutatók: nemcsak hogy elviselik a villámcsapást, de még profitálhatnak is belőle.
A Milbrook székhelyű Cary Institute of Ecosystem Studies kutatói még évekkel ezelőtt azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a villámlás a biodiverzitást és a szén-dioxid-tárolást Panama trópusi erdőiben. A villámlás veszélyes a fákra, ezért is lepődtek meg, amikor egy olyan Diperyx oleifera fára bukkantak, amely csekély sérüléssel vészelt át egy olyan villámcsapást, amely több mint egy tucat szomszédos fát tönkre tett körülötte.
A tudósok már korábban is gyanították, hogy egyes fák úgy fejlődtek, hogy tolerálják a villámcsapást, ám hiányoztak az ezt alátámasztó bizonyítékok. A Cary Institute kutatói, Evan Gora erdőökológus vezetésével, egy különleges villámlokalizációs rendszer segítségével nyomon követték 93 olyan fa sorsát, amelyekbe villám csapott. A villámcsapást követő 2-6 évig a csapat mérte a fák túlélési arányát, a korona és a törzs állapotát, a parazita szőlő vagy liánok számát, valamint a szomszédos fák elhullását. A vizsgálatban kilenc közvetlenül érintett D. oleifera fát is figyelembe vettek, és összehasonlították azokat 84 másik olyan fával, amelyet villámcsapás ért.
Mind a kilenc D. oleifera kisebb sérülésekkel úszta meg a közvetlen villámcsapást, míg más fajok közvetlenül érintett fái súlyosan károsodtak. Sokkal több levelet veszítettek el a koronájukból, és mintegy kétharmaduk két éven belül el is pusztult. Jól jött viszont a D. oleifera fáknak, hogy a villámcsapások 78 százalékkal csökkentették parazita lián fertőzésüket is, így könnyebben jutottak fényhez és tápanyaghoz. A kutatók az elmúlt 40 év során tapasztalt fák pusztulásának trendjeit is elemezték, és azt találták, hogy a D. oleifera fákkal szomszédos fák 48 százalékkal hajlamosabbak elpusztulni, mint az erdő többi fái, valószínűleg villámcsapások miatt.
Ezután a kutatók drónok segítségével 3D-s lombkoronamagasság-modelleket készítettek, amelyekből kiderült, hogy a D. oleiferák általában körülbelül négy méterrel magasabbak, mint legközelebbi szomszédaik, valószínűleg azért, mert a villámcsapás megölte magasabb „versenytársaikat”, ami ismét csak előnyt jelentett a fényért és a helyért folytatott versenyben.
Mindezen előnyök miatt a csapat úgy véli, hogy a D. oleifera fák speciálisan alkalmasak arra, hogy vonzzák a villámokat. A kutatók számításai szerint jellegzetes magasságuk és szokatlanul széles lombkoronájuk miatt akár 68 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak áramütést, mint más átlagos magasságú és lombkoronás fa. Az a képességük viszont, hogy túlélik a villámcsapásokat, és hasznot húznak a liánok és a versenytársak eltávolításából, jelentős előnyt jelent számukra más fákkal szemben. Olyannyira, hogy a tudósok számításai szerint a villámtűrés 14-szeresére növeli a faj utódnemzési képességét.
A kutatók a továbbiakban azt vizsgálnák, hogy milyen elektromos vagy szerkezeti jellemzők teszik lehetővé, hogy ezek a fák túléljék a villámcsapásokat. Azt is szeretnék feltárni, hogy más fajok mutatnak-e villámtűrést, hogy jobban megértsék, mennyire gyakori ez a jelenség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
