Július végén 8,8-es erősségű földrengés rázta meg Oroszország keleti partvidékét, ami az írott történelem hatodik legnagyobb földrengése volt. Nem csoda, hogy a szökőár miatt mindenhol riasztást adtak ki: Japánban épp úgy készültek a szakemberek, mint Kaliforniában. Azóta ismét rengett a föld a térségben, a NASA tudósai azonban nem ezt, hanem az első rengést tanulmányozták egy műhold segítségével.
A NASA és a francia űrügynökség, a CNES (Centre National d’Études Spatiales) közös projektjének köszönhetően a SWOT (Surface Water and Ocean Topography) nevű műhold rögzítette, miként halad a szökőár az óceánban. A legsötétebb vörös foltok azokat a területeket mutatják, ahol a víz szintje 0,45 métert emelkedett. Ez ugyan nem tűni nagynak, ám a nyílt víz felszínéről van szó, így a part közelében sokkal magasabb árhullámok keletkeztek miatta.
Ben Hamlington, a NASA tudósa szerint ami a nyílt vízen nagyjából fél méteres emelkedés, az a sekélyebb vízben, a partvidéken akár 9 méter magas hullámokat is eredményezhet.
A földrengések akkor váltanak ki szökőárat, amikor elég nagyok ahhoz, hogy hatalmas mennyiségű vízoszlopot mozgassanak meg. A július végi kamcsatkai, 8,8 erősségű rengés a vártnál ugyan gyengébb cunamit idézett elő, de így is előfordultak a 4 méteresnél magasabb hullámok a part mentén.
A hullámok irányának, erősségének és gyorsaságának műholdas megfigyelésével a szakemberek a jövőben pontosabb előrejelzést tudnak majd adni arról, hogy milyen hatása lehet egy szökőárnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
