A legtöbb ember viszonylag rövid ideig képes visszatartani a lélegzetét, ám vannak olyan népcsoportok, ahol a genetika miatt ez hosszú időn át lehetséges. A világrekordot mégis egy horvát férfi tartja.
Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy életben legalább egyszer mindenki kipróbálta már, mennyi ideig tudja visszatartani a lélegzetét. Ez egyénenként meglehetősen változó lehet, de valahol fél perc és egy perc közé sorolható a nagy átlag. De mennyi lehet vajon az emberi teljesítőképesség határa?
Dél-Koreától mintegy 80 kilométerre található az ország legnagyobb szigete, a Csedzsu-sziget. Ez az egyik olyan hely a világon, ahol az egyik leghosszabb ideig fennmaradt a hagyományos életmód. A sámánizmus még mindig jelen van, az emberek a rendkívül veszélyeztetettnek minősített csedzsu nyelvet beszélik, a tengerpart mentén pedig a helyi asszonyok, a haenyeók még minidig búvárkodnak azért, hogy étel kerüljön az asztalra.
„A nők a 17. század óta felelősek a tenger gyümölcseinek betakarításáért, hogy eltartsák családjukat” – magyarázza az Oceanographic Magazine. Akkor kényszerültek erre, amikor a férfiak közül sokakat vagy elvittek katonának, vagy halászás közben a tengeren vesztették életüket. Emellett az uralkodó akkoriban súlyos adókat vetett ki a férfiak munkájára, a nőkre viszont nem.
A lányok 11 éves korukban kezdték el gyakorolni a búvárkodást, és gyakorlatilag egész életükben ezt csinálták, tekintve, hogy a jelenlegi átlagéletkoruk 70 év. Naponta akár 10 órát is merülhetnek, ennek az időnek pedig több mint felét víz alatt töltik – derül ki egy új tanulmányból, amely a csoportot követte nyomon.
A vizsgálat szerint miközben az átlagos merülésük 11 másodpercig tartott, akár 2-3 percig is képesek visszatartani a levegőjüket. Ez nemcsak a képzésnek köszönhető, a kutatók két genetikai mutációt is találtak náluk: az egyik javította a búvárok hidegtűrő képességét, a másik pedig csökkentette a diasztolés vérnyomást. (Ez a vérnyomás értékének második száma, a szív relaxációja közben mérhető vérnyomás.)
Az indonéz Bajau törzs tagjait tengeri nomádokként is ismerik, akik legalább 1000 éve alkalmazkodtak a tengeri életvitelhez. A törzs tagjai mindenféle felszerelés nélkül képesek a mélybe merülni, és itt valódi mélységre kell gondolni: akár 100 méter mélyre is lejutnak egy kis súly és egy fából készített búvárszemüveg segítségével.
Melissa Ilardo, a Utah Egyetem tudósa egy korábbi vizsgálat során arra jutott, hogy a törzs tagjai akár 13 percen át is képesek egy levegővétellel a felszín alatt maradni, és napjuk akár 60 százalékát is merüléssel töltik.
Az ok itt is a genetikában – pontosabban az evolúcióban – keresendő. A vizsgálatok kimutatták, hogy a lépük akár 50 százalékkal is nagyobb lehet, mint egy közelben élő másik népcsoport tagjaié, akik a szárazföldön élnek.
Ha a szervezet nem jut oxigénhez, először lelassul a szívverés, hogy kevesebb oxigént használjon fel. Ezután a végtagok erei zárulnak be, hogy a véráramlása fontosabb szervekhez jusson, majd végül a lép összehúzódik, hogy egy utolsó lökéssel egy nagyadag, oxigénben dús vörös vértestet juttasson a szervezetbe.
Ilardo és csapata emellett a bajauknál megtalálta a PDE10A nevű gént, míg az említett szárazföldi nép, a saluanok szervezetében nem. A szakemberek szerint ez szabályozza a pajzsmirigy működését, és egereknél már összefüggésbe hozták a lép méretével.
A szabadtüdős merülés világrekordját meglepő módon nem egy bajau, de még csak nem is egy haenyeo tartja. A Guinness Rekordok Könyvében egy horvát férfi, Vitomir Maričić neve szerepel, aki épp az idei évben döntötte meg a korábbi rekordot. Ő 29 perc 3 másodpercen át volt a víz alatt, ami 5 perccel több az előző világrekordnál.
Persze érdemes megjegyezni, hogy a férfinek volt ebben némi segítsége. Az Instagram-oldalán közzétett videó szerint merülés előtt 10 percen át tiszta oxigént lélegzett be, aminek következtében nemcsak a vérében, de a plazmájában is tartalmazott oxigént. Ez normál esetben nem történne meg.
Persze ez csak egy hozzávalója volt a sikernek. A másik dolog, amivel legyőzte a fenti két népcsoportot az volt, hogy nem csinált semmit a víz alatt. Ennek köszönhetően az izmainak alig volt szüksége oxigénre, emiatt pedig képes volt a majdnem 30 perces rekordra – írja az IFLScience.
Maričić ugyanakkor még tiszta oxigén nélkül is lenyűgöző képességekkel bír: a lélegzetvisszatartást tekintve a világ hetedik legjobb idejét tudhatja magáénak. Ez 10 perc 8 másodpercet jelent, miközben a világcsúcsot a francia Stéphane Mifsud tartja, aki 2009-ben 11 perc 35 másodpercet bírt ki lélegzetvétel nélkül.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Interjúnkban szóba került a Négy esküvő és egy temetés és az Idétlen időkig is. És kiderült, melyik romantikus alakításáról áradozott a lánya, Margaret Qualley.
Ezek után bármi megtörténhet, mondta egy munkácsi férfi a HVG-nek.
Karol Nawrocki a szélerőművek telepítésének ügyében volt hajthatatlan.
A Kossuth-díjas színművész szívét is megműtötték.
