Tarlós István © Dudás Szabolcs

T. I. : Vizsgálódjon a rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogyan került nyilvánosságra Regőczi úr levelezése. Teljesen egyetértek azzal, hogy a BKV rendőrségi feljelentést tett, ha egyszer feltételezi: informatikai rendszerére esetleg kémprogramokat telepítettek. Megjegyzendő, hogy nem magánlevelekről van szó, hanem a BKV-t és a politikát egyaránt érintő közügyekről, melyekhez a BKV felügyelőbizottságában a Fideszt képviselő Vitézy Dávidnak, ugyanúgy, mint nekem frakcióvezetőként közöm van. Egyébként készen, papíron kaptam a levelet, nem tartozik rám, honnan ered. Talán a vizsgálat eredményképpen nemcsak a formai, hanem a tartalmi problémákat is megvizsgálják a bűnüldöző szervek. Hiszen abban az emailben, amit Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese küldött az irodájából, az olvasható: „az ügyet ki lehet használni politikai célokra, magyarázkodjanak ők. Például közlemény vagy sajtótájékoztató. Burány úr: a Fidesz szítja a sztrájkot”. Az alaki kérdéseknél tehát fontosabbak a tartalmiak. Ugyanis hivatalból üldözendő bűncselekményekre utaló jelek olvashatók ki az e-mailekből, például az, hogy Regőczi úr mint a BKV vezérigazgató-helyettese kétes politikai játszmákba bonyolódott Burány Sándor budapesti szocialista elnökkel. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy óriási összegű, tisztázatlan körülmények között kifizetett közpénzekről, cinkelt pályázatokról is szó esik a BKV-tól kikerült e-mailekben, melyek érdekelhetik a nyomozókat.

hvg.hu: Mi a helyzet a négyes metró leállításával, ami szerepelt Orbán zárt körben mondott helyzetértékelésében?

T. I.: Orbán Viktorral is szót váltottam a problémáról, ismerem a nézeteit, ő nem mondta, hogy „le kell állítani” a metróépítést. Ha igen, akkor álljanak elő az eddig senki által nem látott és nem hallott magnószalaggal. Az MSZP kampányát a Színművészeti Egyetemen, zárt körben elhangzott beszélgetés egyoldalú interpretációjára, illetve az állítólagos kijelentésekre vonatkozó közvéleménykutatásra építik. Nézze meg a pénteki Népszabadságot. Fizetett hirdetésben állítják, hogy „nyilvánosságra került a Fidesz programja”, s bizonyítékul a saját cikkükre hivatkoznak.

hvg.hu: A Fidesznek egyszer meggyűlt a baja a négyes metróval, erre hivatkozva állította Demszky Gábor, hogy Orbán gyűlöli a budapestieket.

T. I. : Alapvető dolgokat kell tisztáznunk. Először: még a Horn-kormány fogadta el az 1998-as költségvetést, mely nevetséges összeget, alig 100 millió forintot szánt a metró építkezésére. Másodszor, nem a fővárosi Fidesz, hanem az MDF javasolta az építkezés leállítását 2007 végén, amit kerek perec visszautasítottunk, majd az MDF is elállt saját ötletétől.

A Szent Gellér téri állomás. Látványterv

T. I. : Mindannyian tudjuk, hogy egészen más időket élünk. Felül kell vizsgálni a négyes metróra eddig fordított óriási összegeket, el kell számoltatni a város vezetését és a BKV vezetőit, fel kell számolni a pazarlást, de az építkezést be kell fejezni minél hamarabb.

Tűrhetetlen, hogy az építkezés költségeit 2003-ban még 195 milliárdra becsülték, jelenleg pedig már 537 milliárdnál tartunk, és kevesebb mint egy éve kezdődött meg az alagutak fúrása! A négyes metró körül számos jelenség tisztázatlan, elsősorban a finanszírozás terén. Még most sem nyilvános a költség-haszon elemzés, pedig nem kis mértékben ettől függ, hogy az Európai Unió folyósít-e az építkezéshez támogatást, melynek az összegéről sem tudunk semmi pontosat. De a négyes metró körül már az indulásnál is sok minden homályos volt, amiről máig nem derült ki semmi. Például: miért utasította el a főpolgármester az oroszok ajánlatát, akik a kilencvenes években az államadósság terhére akarták megépíteni? Az építkezéshez tömérdek indokolatlan tanácsadói szerződés és megbízás kapcsolódik, melyeket mindenképpen felül kell vizsgálni. Gondoljuk csak meg: a nyolcvanas években, a kései Kádár-korszakban sokkal jobb organizáció mellett épült meg az észak-déli metróvonal, és a Metrober, amely a munkákat irányította, viszonylag kis létszámú, hatékony iroda volt.

hvg.hu: Sokan feltételezik, hogy a négyes metró építése és a BKV finanszírozása körül konfliktus lehet Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök között. Ön ezt hogyan látja?

T. I.: Ami a BKV-t illeti, égetőek a gondok, és a kormány joggal érzi úgy, a főváros nem veszi ki a részét a tömegközlekedés finanszírozásából. A kormány több mint a felét fizeti a jelenleg is 80 milliárdos deficitet görgető BKV fenntartási költségeinek, mintegy negyven százalék folyik be a jegyárakból, és a főváros mindössze tíz milliárdot fordít a BKV működésére, ezen belül is elsősorban a karbantartásra. Közben eddig semmi sem valósult meg abból, amit előzőleg nagy hírveréssel a Budapest-tervben ígérgettek. Nem jött létre a közlekedési szövetség, az egységes tarifarendszer sem.

hvg.hu: Viszont a fővárosi MSZP-SZDSZ-koalíció fennmaradt. A Városházán nem fordulhat-e elő az, ami a Parlamentben, vagyis hogy a liberálisok kivonuljanak a koalícióból?

T. I.: Az MSZP és az SZDSZ érdekei alapjában közösek a választásokig, ezért nem hiszem, hogy akár a parlamentben is szembefordulnának egymással. Mindenütt kitartanak egymás mellett, amíg lehet, a Városházán egészen bizonyosan. Az SZDSZ országgyűlési képviselői a megfigyelési ügyben is együtt szavaztak a szocialistákkal. Ezzel együtt érezhető a fővárosi koalíció pártjainak idegeskedése. Úgy érzik, politikai bombák ketyegnek körülöttük, ezek egyike a négyes metró és a BKV körüli korrupciógyanús pazarlás, illetve a finanszírozás problémája. Ezért igyekeznek a kommunikáció terén jól elhelyezett elővágásokkal előnyre szert tenni. De azt hiszem, a helyzet már annyira súlyos, hogy a közvélemény manipulálását ezúttal nem fogja siker koronázni.

Pelle János