Stadler János
Stadler János
Tetszett a cikk?

A kormány Liszt Ferenc születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából a ferihegyi repülőtér átnevezésére készül, így 2011-től az első számú magyar polgári légikikötő nagy zeneköltőnk nevét viselheti. Vigyázni kéne az átkereszteléssel, nem kéne kiiktatni a Ferihegy esetében már patinássá vált elnevezést. Annál kevésbé, mert a Ferihegy elnevezés Franz Mayernek, alias Mayerffy Ferencnek, németből öntudatos magyarrá vált polgárnak állított emléket.

Az átkereszteléseknek két oka szokott lenni: vagy egy semleges elnevezést változtatnak meg úgy, hogy azt egy eddig méltatlanul elfeledett (vagy nem eléggé becsült) személyiség nevére cserélik fel, vagy pedig egy eddig nem kedvelt vagy esetleg kínossá-kellemetlenné vált elnevezést változtatnak át a közösség számára sokkal többet mondó (vagy csak jobban csengő) névre. Akkor most nézzük meg Ferihegy helyzetét ilyen szempontból.

Mayerffy Ferenc
krepuska-feszt

Építész és repülős berkekben nagyjából egyetértenek, hogy a II. világháború előtt megtervezett és részben elkészült, majd rögtön lebombázott, a háború után gyorsan újjáépített, mai nevén Ferihegy I épületegyüttese a magyar ipari építészet egyik kitűnő alkotása. És amely ezen a néven élte túl az eddigi rendszereket, ami már önmagában sem lebecsülendő körülmény (tervezőjét ifjabb Dávid Ferencnek hívták – ő is Feri volt tehát, jóllehet nem az „igazi”.) Évtizedek alatt a nemzetközi repülőtér fejlesztése úgy-ahogy lépést tartott a követelményekkel, a létesítmények nagyjából megfeleltek a kor szellemének,  ezért nem teljesen világos, milyen oka lehet pont most a névváltoztatásnak, amikor a figyelem amúgy is ráterelődik Lisztre.

Az egy percig nem vitás, hogy Liszt Ferenc neve a nagyvilágban tehetségével és jelentőségével arányosan ismert, igaz, főleg a németes alakban, Franz Liszt-ként, de elfeledett vagy nem eléggé méltányolt zeneköltőnek egy pillanatra sem mondhatjuk a „hangok nagy tanárát”, ahogy Vörösmarty méltatta őt. Viszont: mennyire tekinthetjük ezt az egész Európát hazájának tudó, hatalmas nemzetközi sikereket már életében megélő zongoraművészt, zeneszerzőt, zeneteoretikust és zenetanárt magyarnak, amikor jószerével nem beszélte nyelvünket?  Nos, Liszt mindig, mindenütt magyarnak vallotta magát annak ellenére, hogy osztrák édesanyja az alsó-ausztriai Kremsben született, aki az Esterházyak egyik gazdasági intézőjéhez, Liszt Ádámhoz ment férjhez. Liszt Ádám felmenői németek voltak, a magyar nyelvet főleg a mezőgazdasági cselédséggel való kommunikáláshoz használta, magát azonban már teljes mértékben magyarnak tartotta. A nagy zeneszerző pedig egész életében folyamatos kapcsolatban állott Magyarországgal (magyar útlevéllel utazott!), hazáját támogatta, így a kiegyezés után közreműködött a Zeneakadémia létrehozásában, és Deák Ferenc felkérésére annak első elnöke és megbecsült tanára is lett.

Na de miért kéne elhagyni a Ferihegy nevet, akár csak részben is, hiszen mint tudjuk, a Ferenc magyar beceneve a Feri? Stimmt, mondhatjuk stílszerűen, mivel a németnek született Franz Mayer volt az a bizonyos „Feri”, aki elnevezte magáról azt a Vecsés és Rákoshegy közötti területet, amit – mint pesti polgár –Grassalkovich hercegtől bérelt, majd részben meg is vásárolt. Ő látta hegynek a jégkorszaki Duna-hordalékból és az azt fedő futóhomokból álló 140-150 méter magas homokbuckákat, amelyeket csak az 1940-ben kezdődő repülőtér-építéskor egyengettek el. Addig azonban szőlőhegyként művelték, mivel az eredetileg serfőzőnek tanult Franz/Feri úgy vált kiemelkedő borásszá, hogy először termővé tette a mai repülőtér területének akkori sívó homokját, majd pedig ott olyan alapos szőlőművelést vezetett be, hogy a birtokhoz csatlakoztatva még szőlész-iskolát is létesíthetett Vecsésen. És közben, nem mellékesen, a ma már furcsának ható Mayerffy Ferenc Xavér néven öntudatos magyar polgárrá is vált (hiánycikk a XIX. századi magyar társadalomban, de talán még ma is).

Amennyiben tehát Budapest repülőteréről lehántják Mayerffy „Feritől” eredeztethető, meggyökeresedett nevét, úgy azzal tulajdonképpen egy élet kitartó, hasznos iparkodást értékelik le. Amit pedig igencsak fontos lenne tudatosítani napjainkban is. Nem beszélve a napi élet ilyenkor óhatatlanul is felmerülő számos apró kellemetlenségéről, hiszen a címváltozások, bélyegzők, levélpapírok, feliratok, millió helyre kiküldött értesítések, a kivédhetetlenül bekövetkező félreértések olyan sok apró bosszúságot – és persze költséget – okoznak, amire az átnevezők soha nem gondolnak. Mondjuk ki egyértelműen: a budapesti repülőtér átkeresztelése Liszt Ferenc nevére nem csak szükségtelen, hanem Mayerffy „Feri” emlékezetének sutba dobása miatt akár a jelenlegi, magát öntudatosan polgárinak nevező kormány eszméinek háttérbe szorításaként is értelmezhető. 

1950. május 7: Ferihegy megnyílik a polgári légiforgalom számára.
www.mfor.hu

Az EU-elnökséghez kapcsolódva mindössze annyit kellene csinálni, hogy a terminál utasterében kitesznek egy magyar-angol-német nyelven írt táblát, így  az utasok várakozás közben tájékozódhatnának a repülőtér nevének eredetéről. A kétszáz éves évfordulónak köszönhetően úgyis orrba-szájba fog szólni mindenünnen Lisztnek, mint magyar (vagy legyen, osztrák-magyar) szerzőnek a zenéje, és valószínűleg nem csak nálunk. Egy biztos, európai zenét fogunk hallgatni. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!