hvg.hu: Néhány napja alakult meg a szakszervezeteket összefogó KÖZSZAT. Kik vannak benne?

Nagy Navarro Balázs: Képviselve van mind a négy közmédium, a Magyar Rádió, a Duna Televízió, az MTI és a Magyar Televízió. Május 13-án hoztuk létre a tanácsot, amihez a közmédiumoknál működő tizenhárom szakszervezetből nyolc csatlakozott, majd még kettő, és reményeink szerint a maradék három is összefog velünk. Én a Televíziósok és Filmkészítők alelnöke vagyok, ez a legfiatalabb, alig fél éve alakult szakszervezet, de az egyik legnagyobb a Magyar Televízióban. Az alapító szakszervezetek vezetői az alakuláskor választottak meg titkos szavazással a KÖZSZAT elnökének, munkámat két alelnök segíti.

hvg.hu: Hogy tudott létrejönni a rendszerint széthúzó szakszervezetek között ilyen szoros összefogás?

N.N.B.: Nyilvánvalóan úgy, hogy felismertük, ebben a kiélezett helyzetben közösek az érdekeink, hasonlóak a problémáink. Mindannyian részesei és egyben elszenvedői vagyunk ennek a kapkodva történő, meglehetősen átláthatatlan átalakításnak. Máig nehezen érthető, mi és miért történik a közmédiában? Közben folyik a találgatás, hány embert fognak elbocsátani. Elképzelhető, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a közmédiumok minden harmadik dolgozójától megválik, ami a szakember állomány lefejezését jelentené. Erről egyébként hivatalos adatot még nem közöltek velünk. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezeteknek egységesen kell fellépniük a küszöbön álló, szakmai szempontokkal mindeddig nem indokolt tömeges elbocsátás ellen, csak így lehet hatékonyabb az érdekvédelem.

hvg.hu: Úgy tűnik, a közmédiumokban vannak első és másodrendű dolgozók, és az utóbbiak teljesen ki vannak szolgáltatva az előbbieknek.

N.N.B.: Az új médiatörvény alapján létrehozták az MTVA-t, az Alapot, mely ugyan szerepel a törvény egyik paragrafusában, de pontos feladatairól, jogköréről nem sok szó esik benne. Ebbe az Alapba – amely a műsorok gyártása mellett megtartotta vagyonkezelő funkcióját is, és a Médiatanács elnöke felügyeli – helyezték át jogutódlással a közmédiumok dolgozóinak több mint 90 százalékát, közel 3500 embert. Szalai Annamária nevezte ki Böröcz Istvánt, az Alap – január óta második – vezérigazgatóját. Ugyanakkor lecsupaszítottan és összezsugorítottan, ötven fős létszám alatt hozták létre a Magyar Rádió, az MTV és a Duna TV nonprofit zrt.-ket. Egyedül az MTI-ben maradt kétszáz körüli létszám, ezért ott nehezebb a személyi változásokat végrehajtani.

Ebből az átalakulásból zavaros helyzetek következnek. Nehéz eldönteni, hogy kinek ki a főnöke. Nem tudni például, hogy az Alap dolgozóit utasíthatják-e zrt.-k vezetői, hiszen ők formailag nem az alárendeltjeik. Ettől függetlenül a zrt.-k vezetői „megrendelőként” lépnek fel, személyi kérdésekbe is beleszólnak. Most módosítják immár másodjára az Alap tavaly december 28-án elfogadott szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), és a napokban teljesen véletlenül derült ki számunkra, hogy az szmsz egyik paragrafusát korábban úgy módosították és hagyatták jóvá a Médiatanáccsal, hogy a Munka Törvénykönyvének előírását megsértve nem véleményeztették a szakszervezetekkel.

hvg.hu: Milyen a szakszervezetek és az Alap vezetőségének viszonya?

N.N.B.: Május hatodikán találkoztak először a szakszervezetek vezetői Böröcz Istvánnal, az Alap vezérigazgatójával. Őt elkísérte Nagy Attila gazdasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes, aki korábban az MTV gazdasági igazgatója volt. Ott volt Helembai Eszter, az Alap humánerőforrás-igazgatója is, aki korábban az MTV-nél volt hasonló beosztásban. Abban a reményben mentünk el a megbeszélésre, hogy a bértárgyalások egyoldalú munkáltatói felfüggesztése után végre a munkáltatóval partnerként tudunk együttműködni. Bíztunk benne, hogy valóban érdemben tárgyalnak velünk, és elmondják, mit miért csinálnak. Természetesen választ vártunk arra is, hogy mi lesz az emberekkel, miért a sajtóból tudjuk meg, hogy nagyarányú elbocsátásokra készülnek. Elgondolkoztató, hogy az Alap vezetőinek többsége abból az MTV-ből kerül ki, amelynek 10 milliárdos adóssága az egyik legsúlyosabb problémaforrás. Vajon kit terhel a felelősség a Magyar Televízió súlyos eladósodásáért? Pedig lehet, hogy erre hivatkozva mondanak fel minden harmadik dolgozónak. Úgy is vázolhatjuk a helyzetet, hogy részben a volt menedzsment hozta össze a tízmilliárd feletti adósságot, ugyanakkor közülük szinte mindenki a helyén maradt, vagy még feljebb került.

hvg.hu: Mihez kezdenek majd a közmédiumok elbocsátott munkatársai, különösen az idősebbek?

N.N.B.: Az esélyeik minimálisak. Mindenki tudja, hogy a médiapiacon, de általában is azoknak, akik elmúltak negyven-ötven évesek, szinte lehetetlen munkát találni, elhelyezkedni.

hvg.hu: Mi a szakszervezetek pillanatnyi álláspontja?

N.N.B: A legutóbbi tájékoztató gyűléseken részt vettek rádiósok, tévések, MTI-sek, több százan. Lényegében arról tájékoztattak bennünket, hogy nagy átalakulás lesz: a Duna TV már nyáron a Kunigunda utcába az MTV gyártóbázisára költözik, amit követne egy-két éven belül a Magyar Rádió is, emellett új főnököket neveznek ki a régiek mellé. Mi ezt végighallgattuk, majd kijelentettük: mivel elismerték, hogy nem rendelkeznek üzleti tervvel, amely lehetővé tenné a közmédiumok racionális átszervezését, és nincs új műsorstruktúra sem, nem lehet hozzákezdeni a tömeges elbocsátáshoz. Hiszen azt sem tudják, mennyi új műsor lenne, mihez hány és milyen szakember kell.

Eredetileg, amikor a közmédia rendszere átalakult, arról volt szó, hogy minőségi váltásra kerül sor, jobb programokat akarnak készíteni, igazi dokumentumfilmeket akarnak sugározni és be akarják indítani a gyermekműsorok csatornáját. Mindebből semmi sem lett, meglett az éveken át követelt normatív támogatás, de a beharangozott műsorok mégsem tudtak elindulni. Süveges Gergő, az M2 kijelölt intendánsa is valószínűleg ezt látva mondott le. Most már koncepció sincs, csak azt mondogatják az illetékesek: nagy a MTV adóssága, nincs pénz új műsorokra, majd valamikor elkészül az új műsorstruktúra. Először április közepére ígérték az üzleti tervet, most május vége felé járunk, de még mindig nincs üzleti terv, csak azt tudjuk, hogy az első lépcsőben 500-1000 embert ki akarnak rúgni. Most készülnek listák, azoknak a nevével, akiket az első hullámban bocsátanak majd el. Minderről mi is csak a sajtóból értesültünk, holott az érintetteknek tudniuk kellene, milyen alapon mondanak fel nekik, miért épp őket teszik lapátra.

hvg.hu: Mi lyen lehetőségük van a nyomásgyakorlásra?

N.N.B.: Közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor a szakszervezetek felveszik a kesztyűt. Amennyiben úgy látjuk, már nincs remény arra, hogy a tárgyalásokkal elérhetjük a céljainkat, a szakszervezeti tanács automatikusan sztrájkbizottsággá alakul. Sajnos, sok jel arra mutat, hogy a vezetés csak húzza az időt, hiszen hátunk mögött már kiadták az utasítást az elbocsátandók listáinak összeállítására. Bár van rá ígéret, még mindig nem kezdte meg a munkáját az Elégséges Szolgáltatás, Egyenlő Munka és Egyenlő Bér Munkacsoport, a munkáltató hetek óta nem jelöli ki saját képviselőit, pedig korábban elfogadta a munkacsoportok felállításának javaslatát.

hvg.hu: Ha sor kerül a sztrájkra, elsötétül a képernyő, elhalkul a rádió? És észreveszik-e a nézők, hallgatók, tekintettel a csatornák, állomások óriási választékára?

N.N.B.: Persze, nézők és a hallgatók, és az immár részben ingyenesen szolgáltató MTI felhasználói is. De még mindig remélem, hogy megállapodunk a vezetéssel, belátják, hogy fenyegetésekkel, időhúzással nem jutnak sehova. Ha nem sikerül megegyezni, ha továbbra is erőből akarnak lenyomni minket, akkor persze tényleg eljön az a bizonyos pillanat. Meglehetősen kreatívak vagyunk, és sok eshetőséget számba veszünk.