szerző:
hvg.hu

Amerikai és európai publicisták az NSA-botrányról, Amerika "imperiális befolyásáról", a szuverenitásról, az álszentségről, az internet szerepéről.

Az amerikai és európai publicisták az elmúlt héten természetesen elsősorban az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (NSA) európai megfigyeléseinek szentelték figyelmüket, miután Edward Snowden újabb kiszivárogtatásai nyomán kiderült: az NSA Amerika európai partnereit, vezető politikusait is megfigyelhette, köztük Angela Merkel kancellárt.

Az NSA kémkedése feletti legújabb felháborodás emlékeztető arról, hogyan tették kockára vezető amerikai hivatalnokok a stratégiai érdekeinket, azzal, hogy túlterjeszkedtek, és csak azért csináltak meg bizonyos dolgokat, mert megtehették – írja a The New York Times véleményoldalán Nicholas D. Kristof, aki szerint Amerika nemzetbiztonsági politikája már szeptember 11-e óta kisiklott. 12 év alatt megszállottsággá vált a biztonság, Amerika mindig csak a taktikai előnyöket kereste, és ez – mint a szövetségesek lehallgatása - néha stratégiai veszteségekhez vezet. Kristof szerint ráadásul a Merkel-üggyel nemcsak a német törvényeket sértették meg, de kémkedés első számú alapszabályát is: soha ne hagyd, hogy elkapjanak.

A konzervatívok az NSA-üggyel „egyedülálló lehetsőéget” kaptak arra, hogy újra tematizálják a privacy, a magánélet sérthetetlenségének kérdését – írja a liberális Politico portálon Richard A. Viguerie. A szerző emlékeztet, hogy most már keményvonalas republikánusok is észreveszik a George W. Bush idején elfogadott, Barack Obama idején „látszólag korlátlanul” kiépített megfigyelő állam fenyegetését. A közelmúlt botrányai szerinte harmonizálnak azzal, hogy nő a limitált kormányzatot hirdető alkotmányos konzervatívok befolyása, akik szakítani akarnak a Nagy Kormányzattal. Az NSA-botrány eddig is új gondolkodást inspirált, de többre van szükség: a konzervatívoknak ki kell vizsgálniuk a technológiai cégek (mint a Google) és a szövetségi kormány viszonyát. „Nincs többé fal a privát szektor és a kormányzati megfigyelések között” - írja Viguerie, aki ez ügyben sürgeti konzervatívok, libertáriusok és liberálisok együttműködését.

Új totalitarizmusról” ír a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája. Thomas Stamm-Kuhlmann szerint egyelőre még nem beszélhetünk világkormányról, csak egy világhatalom „imperiális befolyásáról”, amely idegen kormányokat nyomás alá tud helyezni. A szerző ennek a befolyásnak tudja be, hogy Edward Snowden nem tudott európai államban menedékjogot kapni. Hogyan reagáljunk, hogyan érveljünk egy ilyen társadalomban? - teszi fel a kérdést a német lap szerzője. Úgy, mintha máris egy ilyen totalitárius világban élnénk. A kommunista rezsimek ellenzékéhez hasonlóan, amely a marxizmus tételeire hivatkozva saját doktrináját kérte számon az államhatalmon, ma is szó szerint kell venni az angolszász szabadságeszméket, kifejezéseket, hogy „Amerikát önmagával konfrontáljuk.”

Álszentnek tartja a Merkel-féle Handygate nyomán előtörő német felháborodási hullámot a liberális Welt Online publicista-bloggere, elfogadva, hogy egy szuverén államnak nem kell tűrnie, hogy szövetségese megfigyelje a kancellárját. Richard Herzinger ugyanakkor naivnak nevezi azokat, akik elképzelhetetlennek tartják szövetségesek kölcsönös megfigyeléseit (márpedig, mint kiderült, európai titkosszolgálatok is kémkedtek szövetséges országokban – a szerk.).

Az államok közti barátságok határa mindig az egyes kormányok nemzeti érdeke. Herzinger szerint sokan annyira hevesen reagáltak az NSA-botrányra, mintha egyenesen vágytak volna egy ilyen ügyre, hogy alapvetően megkérdőjelezhessék a transzatlanti kapcsolatokat. Ráadásul Amerikának számos oka volt arra, hogy ne bízzon a német politikában: Schröder akkori kancellár szembement Washingtonnal Irak ügyében, miközben Putyint „hibátlan demokratának” nevezte; Merkel Líbia ügyében kosarazta ki Amerikát; Németország pedig évtizedekig kereskedett és diplomáciai viszonyt tartott fenn az Amerikát halálos ellenségének tartó Iránnal.

Eric Chol a Le Monde nemzetközi kiadásának, a Courrier International-nak a főszerkesztője A Szilícium-völgy árnyoldala címmel megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az elmúlt években mindenki csodálattal nézte az amerikai informatikusok működését, mára kiderült, hogy a közösségi oldalak és az internet fejlesztői valójában nem igaz barátaink, a "high-tech Eldorádója" pedig egy olyan őrült gépezetté vált, amely orwelli ambíciókat szolgál ki, és az emberi intelligencia feletti tudományos kontrollt szolgálja.

Franck Leroy, egy informatikus szakértő a balliberális Libération-ban jelentette meg cikkét a megfigyelési botránnyal kapcsolatban, amelyben leszögezi: az internet egyértelműen a magánéletbe való beférkőzés eszköze, ez pedig azért sokkolja a franciákat, mert úgy gondolták, az ilyen méretű megfigyelés csak a totális államok velejárója lehet. Ebben az összefüggésben pedig a terrorizmus elleni küzdelem, mint indok, egyszerűen összetört. Leroy rámutat, az internet is amerikai találmány, az emberek pedig bevették az "információs szupersztráda" előnyeiről szóló hangzatos beszédeket, most viszont, "Snowden után" elkezdődött a kiábrándulás. A szakértő szerint a vitát folytatni kell az ügyben, és fontos lenne, hogy kulcseleme legyen az európai választásoknak is 2014-ben.

Pierr Beylau a konzervatív Le Point-ban öt tanáccsal látja el az emberek megfigyelésére dollármilliárdokat költő amerikaiakat. Mint írja, Francois Hollande francia elnököt megfigyelni például teljesen felesleges, mert az elnöki politika tökéletesen értelmetlen, a francia szocialista pártnak nagyjából nincsenek titkai, a francia külpolitikáról pedig a minisztériummal szemben lévő étteremben mindent meg lehet tudni, ahogy az Európai Bizottság megfigyelésére is a legegyszerűbb hely a büfé. Angela Merkelnek pedig az újságíró szerint megvan az az egyszerű szokása, hogy azt csinálja, amit mond, és azt mondja, amit csinál, így aztán kevés a rejtély a "becsületes sváb háziasszony" körül, bár ez az amerikaiak szemében valóban gyanúsnak tűnhet - írja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Hosszú Katinka: Most a legjobb úszónak lenni

Hosszú Katinka: Most a legjobb úszónak lenni

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Megszólalt a Budapest Airport és a HungaroControl a repülőtér lezárásáról

Megszólalt a Budapest Airport és a HungaroControl a repülőtér lezárásáról

Halálra rémülő mormotára támad egy róka az év természetfotóján

Halálra rémülő mormotára támad egy róka az év természetfotóján