Tetszett a cikk?

A gazdasági protekcionizmusra protekcionizmus a válasz, ezt régóta tudjuk. És ha a válságkezelésnek ez a folyamata beindul, egymást húzzák le a saját piacaikat védő államok, nem nagyobb jólét, hanem elszegényedés lesz belőle.

Be vagyunk kerítve.

Amikorra kifut a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció, addigra a magyar kormány már valamennyi fontos menekültügyi kérdésről döntött. Sőt ezt tette a héten az Európai Unió is, megfeledkezve a honi kérdőívezés határidejéről.

Azt már tudjuk, hogy az uniós vezetők miképp vélekednek a magyar kormány bezárkózó, kerítésállító politikájáról. „Azok, akik azt mondják az embereknek, hogy a migráció problémáját a határok lezárásával meg lehet oldani, nem mondanak igazat” – fogalmazta meg a múlt héten Brüsszelben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hozzátéve, a felelősség annyit tesz, hogy valamennyi tagállam követi az elfogadott szabályokat, és elkerüli az egyoldalú akciókat. „Meg kell akadályoznunk falak építését Európában” – fakadt ki Matteo Renzi olasz miniszterelnök is. „Az egyoldalú megoldásokkal a problémákat csak a szomszédos országokra nyomják át, nem oldják meg” – mondta tegnap Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos Budapesten.

A hasonló megnyilvánulásokat hosszan lehetne sorolni.

Vessünk egy pillantást a létesítendő falon túlra, Szerbiára, ahol momentán 32 ezer menekültről tudnak. Olvassunk bele a híres belgrádi rádió, a B92 internetes oldalának kommentjeibe, szem előtt tartva, hogy a beírogatók – remélhetőleg - nem reprezentatív véleményt fogalmaztak meg. Tekintsük ezt szimplán falon túli konzultációnak.

"Szerbia nincs benne a Schengeni egyezményben. Pont. A menekülthullám jön. Engedjük csak őket tovább zavartalanul. Pont. Horvátországba is engedjük tovább. Pont. A mi dolgunk az áteresztés a Drinán a horvátok felé, onnan meg a szlovénok felé; Itáliába, no meg Románia felé (...) lehet, a magyarok kedvet kapnak a többi kerítés fölépítéséhez is"

" Ezt még a kínai fal sem akadályozhatja már meg; alagutat építünk a síkságon, meg földalatti járatokat, mint a patkányok, figyeljétek csak meg"

" Ezek azok a bizonyos európai értékek? Demokrácia? Emberi jogok? Jog a szabad helyváltoztatásra? Először háborút gerjesztenek Líbiában, Szíriában, Irakban, Koszovón, megölik Kadhafit, "bevezetik" a demokráciát, s utána ettől kezd el menekülni az addig ott élő, ti meg itt kerítéseket, falakat kezdtek építeni…"

„Horvátország is készülhet a bazi nagy kerítéshez."

"Néphülyítés, a mi vámosainknak adsz 500 Eurót, egy egész elefántot kivihetsz"

"Szerbiának is el kell kezdeni azonnal építeni a kerítéseket Macedónia, Bulgária, Koszovó határain. No? Mit szólnának a derék belgák?"

" A 3. Világháború előszele ez mind, ami mostanában történik. "

A kerítés nem szerb barátaink ellen irányul, csak az illegális bevándorlókat tartja távol, és ha más útvonalat választanak, akkor a magyar kormány azt is le fogja zárni – ígérte Brüsszelben Orbán Viktor.

Felrémlik Renzi víziója a kerítések szabdalta Európáról. Legalábbis a bekerítésezett Balkánról.

A gazdasági protekcionizmusra protekcionizmus a válasz, ezt régóta tudjuk. És ha a válságkezelésnek ez a folyamata beindul, egymást húzzák le a saját piacaikat védő államok, nem nagyobb jólét, hanem elszegényedés lesz belőle. Attól tartok, előbb-utóbb megtapasztaljuk, milyen eredménnyel jár a politikai protekcionizmus.

A veszteség minimalizálásának az előfeltétele az egyenes beszéd volna. Csakhogy a magyar kormánynak súlyos nyelvi nehézségei vannak.

Az elsőt nyelvi zavart, a bevándorlás és a terrorizmus összezagyválását az Európai Parlament határozatban utasította el. Érdemes visszaidézni a pontos szöveget, nehogy elsikkadjon. Eszerint az Európai Parlament „elítéli a magyar kormány által kezdeményezett, a bevándorlásról szóló nyilvános konzultációt és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt, és hangsúlyozza, hogy a Magyarországon indított, a bevándorlásról és terrorizmusról szóló ezen konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között; felhívja a figyelmet arra, hogy az internetes kérdőívre adott válaszokhoz személyes adatokat is mellékelni kell, felfedve a válaszadók politikai véleményét, megsértve ezzel az adatvédelmi szabályokat; ezért szorgalmazza e konzultáció visszavonását”.

Nem vonta vissza. Ráerősített.

Majd félreértések sora következett. A múlt héten egy napra egész Európában elterjedt, hogy Magyarország egyoldalúan felfüggesztette a dublini szabályozást, nem hajlandó visszafogadni azokat a menekülteket, akiket regisztrált, ám innen más országba mentek tovább, de megállapították róluk, hogy nem szorulnak nemzetközi védelemre. Másnap Györkös Péter brüsszeli nagykövet a nemzetközi sajtótájékoztatóján ezt azzal árnyalta, hogy a magyar kormány nem függesztett fel semmit, csupán azt kérte, hogy a nálunk nyilvántartásba vett menekülteket egy ideig ne küldjék vissza (amint az egyébiránt a dublini szabályozásból következnék), mert technikai gondok adódtak. Majd az uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta: világossá tettem, hogy nem függesztjük fel a dublini megállapodást, nem is tehetnénk, azt alkalmazni fogjuk, de elvárjuk, hogy mások is tartsák be (ez is súlyos mondat, rövidesen kiderül, miért). A „félreértést” pedig azzal magyarázta, hogy történt egy „nyelvi baleset”, a Belügyminisztérium, miután nem győzi a munkát a déli határvidéken, hozott egy technikai döntést, amit tudatott külföldi kollégáival. Magyarázata szerint a zavart az okozta, hogy az ügyet „nem politikailag, hanem közigazgatásilag kezeltük”. És az egészre azért van szükség, mert „nem tudjuk a több százezer embert eljárás alá venni”.

Zavar támadt a visszatérítendő menekültek létszáma és az eljárás jogi alapjai körül is. Lázár János a csúcstalálkozót megelőző héten azt mondta, Németország és Ausztria 15 ezer embert akar visszaküldeni, és a jövőben 300 ezer fő visszatoloncolására is sor kerülhet. Amikor Brüsszelben azt firtattam, mi támasztja alá a lázári becslést, Orbán Viktor azt válaszolta, 10-11 ország jelentette be, hogy 15 ezer menekültet visszaküldene Magyarországra, ami önmagában is riasztó, és ebből következik, hogy a későbbiekben ez a szám százezres méreteket ölthet.

Legalább ilyen labilis a jogi alap is. A magyar kormányfő álláspontja szerint a menekülteket a dublini szabályozás értelmében oda kell visszaküldeni, ahol bejöttek, semmiképpen nem Magyarországra; hiszen ha a hazájukból elmenekültek, mert az életük veszélyben forgott, akkor már az első szomszédos országban biztonságban voltak, például Görögországban. Csakhogy Görögország momentán nem alkalmas arra, hogy a közösségi menekültügyi szabályokat betartsa, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011-es ítéletéből adódóan gyakorlatilag kizárta magát a dublini szabályozás alól. Erre mondta Orbán Viktor, elvárja, hogy kötelezettségeinek Görögország is tegyen eleget, akkor is, ha nincs rá pénze. Ezzel szemben a csúcstalálkozót megelőző háttér-tájékoztatók egyikén a bizottsági illetékes azt fejtegette, hogy aki Görögországban lépett be az Európai Unióba, és oda visszairányítanák, ám a hatóságok felkészületlensége miatt ettől el kell tekinteni, azt a személyt nem volna jogszerű Magyarországra küldeni.

Csak hogy még bonyolultabb legyen a lényeg a bugyuta és idegenellenességre uszító kérdőív mögött.

Ez folyt Brüsszelben a kulisszák előtt. Az éjszaka sötétjében pedig olyan huzakodás, természetesen a felelősség és a szolidaritás jegyében, hogy Renzi kifakadt: "ha ti így képzelitek el Európát, meg is tarthatjátok magatoknak."

A dilemmát Orbán Viktor arra egyszerűsítette le, hogy ide nem hozni kell a menekülteket, hanem elvinni, a menekülttáborokat be kell zárni, aki nálunk van, menjen tovább, vagy menjen vissza, ahonnan jött. A csúcstalálkozón elérte – amint az Donald Tusk EU-elnök és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hajnali három órakor tartott sajtótájékoztatóján elhangzott -, hogy Magyarország a nemzetközi védelemre jogosult és Európa-szerte letelepítendő hatvanezer menekült szempontjából külön bánásmódban részesül. Amit a bennfentesek úgy értelmeztek, hogy a szétosztandó seregből senkit nem fognak Magyarországra átirányítani. A csúcstalálkozót záró összegzésben azonban ennél általánosabb megfogalmazás szerepel: a személyek elosztásáról július végéig a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével, konszenzussal fognak dönteni.

A dokumentum Magyarországot nem nevesíti. Talán, mert eleve kilóg a konszenzusból.

Netán újabb nyelvi baleset történt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!