Bíber József Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a „cigánybűnözés genetikai gyökereiről” beszélt Tatárszentgyörgyön a gárdistáknak. Az esemény Sólyom László államfő szerint kifejezetten cigányellenes tüntetés volt. Interjú a civilben magyar-történelem szakos tanárral, akinek cigány tanítványai is vannak egy szolnoki egészségügyi szakiskolában, és akiket állítása szerint kedvel, ezért eltitkolja előttük a nézeteit.
Széles körben elterjedt az a hiedelem, és a médiából is visszaköszön, hogy a legtöbb öngyilkosságot az emberek az ünnepek alatt, mindenekelőtt karácsonykor követik el.
Erődemonstrációs haknikörutat szervezett a Gárda, mire válaszul a Jobbik félkatonai szervezetének betiltását indítványozta az ügyészség. Lépésük azonban tüneti kezelésnek is gyenge. Szimpla pótcselekvés, besétálás az ordas eszmék vallóinak csapdájába. Ehelyett politikai és társadalmi immunreakció kell - véli publicistánk.
A Magyar Rádióban elhangzott „Aki hallja, adja át!” című dokumentum műsor, amely az 1956-os magyar forradalom emigránsairól szól, a Nemzetközi Rádiós és Televíziós Egyetem (URTI) elismerésében részesült. A nemzetközi versenyt az „Emigráció: miért kell kivándorolni?” kategóriában hirdették meg. A műsor készítője, Ránki Júlia december elején Párizsban vette át a Nemzetközi Rádiós Nagydíjat – ennek kapcsán nyilatkozott a hvg.hu-nak.
A rideg belpolitikai haszonelvűség alapján nem éri meg egy, költségvetési szinten bagatell nagyságrendért világnagy botrányhoz ziccert adni. Ilyet gondatlanságból lehetővé tenni – főleg a jelenlegi népszerűségi kvóciensnél – több mint bűn, hiba – véli publicistánk.
Már a nyolcvanas évek közepén sejthető volt, hogy a közép-európai térségben elkerülhetetlen változások, a Szovjetunió befolyásának gyengülése napirendre tűzi a határon túli magyarság és az anyaország viszonyának átalakulását. A román-magyar kapcsolatokról szól Földes György Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956 - 1989 című könyve, mely a Napvilág kiadó gondozásában jelent meg.
A társadalombiztosítás reformját megfogalmazó törvénytervezet elutasítását kérte a kormánypárti képviselőktől közel másfél száz értelmiségi, politikai közszereplő, szakszervezeti vezető egy minap nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.
Egyvalamire vitán felül jó volt a Mazsihisz Sólyomnak címzett bírálata. A köztársasági elnök invitálását visszautasító hitközség döntésének szándékolatlan folyományaként bebizonyosodott: a zsidóság politikailag legalább annyira megosztott, akár a többség.
Ferge Zsuzsa akadémikus, szociológus és szociálpolitikus, a gyermekszegénység elleni küzdelem élharcosa. Korábban aktívan kampányolt Gyurcsány Ferenc mellett, az egészségügyi társadalombiztosítás készülő reformját azonban igazságtalannak és átgondolatlannak tartja. Baloldali meggyőződéséhez továbbra is ragaszkodik, a december 17-ei sztrájktól semmi jót nem vár. A rendszerváltás katasztrofális következményeiért a „végtelenül önző, csak a saját érdekeivel törődő magyar elitet” tartja felelősnek.
A római katolikus egyház majdnem két évezredes története önmagában véve is hihetetlenül érdekes. Még inkább figyelemre méltó, ha összehasonlító szociológiai szempontot követve szemügyre vesszük a különböző laikus, sőt, gyakran kifejezetten egyház- és vallásellenes társadalmi szervezetek sorsának alakulását.
Ungár Klára liberális politikus OEP-megbizatását élesen kifogásolta az ellenzék. Igazuk van, pártkatonáknak nincs helyük a szakigazgatásban.
Lea Singer német bestseller-szerző Osztrák kurva című könyve tizenhárom beszélgetést tartalmaz „Marie Antoinette királynéről és a pornográfiáról”. A napjainkban zajló beszélgetés résztvevői harmincnyolc éves nők -Marie Antoinette-t ilyen idősen fejezték le 1793. október 16-án -, továbbá Louis, a rendezőnő tizenegy éves fia.
Az utóbbi időben legendák keltek szárnyra a holokauszt-túlélők mesés kompenzálásáról, a kifizetett hatalmas összegekről. Bár 1965 óta számos törvény és rendelet született e kártérítésekről, tényleges kifizetések csak vagy 50 évvel a genocídium után kezdődtek, és a legtöbb esetben csak szerény jövedelem-kiegészítést hoztak az immár 70-es 80-as éveiket taposó túlélőknek.
Shai Or-Csillag az Izraeli Holokauszt-túlélők Szervezeteinek csúcsszervét irányítja. Több hónapos harcuk sikerre vezetett: a túlélők kártérítését felemelték, a fizetési feltételeket javították. Az Izraelben megmaradt túlélők kárpótlásáról faggatta a Magyarországról 1956-ban Izraelbe vándorolt Shai Or-Csillagot a hvg.hu jeruzsálemi tudósitója.
Kármán Irén nyílt levélben válaszol Pelle Jánosnak a Szemben a maffiával – avagy olajozott viszonyok című film sajtóbemutatója alkalmából írt cikkére. A levelet az alábbiakban közöljük.
A Tocsik-ügynél váltak láthatóvá a pártok körüli bizniszelések, és akkorra álltak fel a pénzvisszaforgató apparátusok is. A multik még mindig jobbak, mint a hazai oligarchák, noha a világcégek sem bárányok, és hajlamosak a „kettős ügyvitelre”. Vasárnap lesz a korrupció elleni világnap. Marschall Miklóst, a legtekintélyesebb antikorrupciós szervezet, a Transparency International (TI) Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó regionális igazgatóját kérdeztük.
A szocialista képviselők távolról sem állnak olyan egységesen az egészségbiztosítási törvényjavaslat mögött, ahogy azt Lendvai Ildikó MSZP frakcióvezető állította hétfői sajtótájékoztatóján. Karsai József, a rebellis battonyai polgármester szerint a december 17-i parlamenti szavazás attól függ, hogy a liberálisok, a módosító javaslatokat elfogadva, hajlandók-e további engedményeket tenni.
Nehéz érzelmileg feldolgoznom a női kvóta bevezetését ellenző nőtársaim hozzáállasát. A kvóta bevezetése ellen ugyanis többségében politikus nők – John Emese, Lévai Katalin, Dávid Ibolya – fogalmaztak meg érveket. Szándékosan beszélek érzelmi feldolgozásról, hiszen az ellenérvek intellektuális megalapozottsága sajnos csak ezt teszi lehetővé. A kvóta bevezetésének esetleges pozitív hatásait meg sem említette a három grácia.
Kármán Irén oknyomozó újságírónő "Szemben a maffiával – olajozott viszonyok" című dokumentumfilmjének bemutatója mérsékelt érdeklődést keltett, hasonlóan tavasszal megjelent kötete fogadtatásához. Pedig közben a szerző áldozatként is belekeveredett a saját ügyébe. A sok kételkedő ellenében arról kívánta meggyőzni a közvéleményt, hogy amikor ez év június 22-én ismeretlen tettesek súlyosan bántalmazták, majd megkötözve, életveszélyes állapotban magára hagyták, oknyomozó tevékenységét torolták meg rajta, mivel tényfeltárása túl sok érdeket sértett.
Kis János nem ért egyet a gyűlöletbeszéd szigorúbb büntetését célzó törvénytervezettel, amelyet egyébként Sólyom László november 13-án alkotmánybírósági normakontrollra elküldött, és ami miatt a Mazsihisz lemondta Sólyom meghívását az év végi hagyományos ebédre. Az SZDSZ első elnöke a Budai Liberális Klub legutóbbi vitaestjén azt is kifejtette: ha az SZDSZ kilép a kormányból, egy romhalmazt hagy maga mögött, nem egy sikeres gazdaságot. Igaz – tette hozzá – a bennmaradás „egy romhalmazon való ücsörgést jelent”.
