Tetszett a cikk?

Tavaly óta áll a kőröshegyi völgyhíd, amiről egy album is megjelent. A kiadás költségeit az építő cég viselte. Nem tudni, a könyv tétele volt-e a 41,5 milliárdos összköltségnek, aminek terheit meg mi viseljük.

Kevés annyira elkoptatott, végsőkig kifacsart metaforánk van, minta a híd. Ősidők óta ismerjük a szép, egyszersmind hasznos építményt, amely biztonságot, rendet kínál a veszéllyel, az örvénylő vízzel, a szakadékkal szemben. A hatalom, amely hidakat rombol, eljegyezte magát a pusztulással, míg az, amelyik hidakat épít, jólétet teremt és szilárd jövőbe vezet.

Magyarországon legalább három szezonja volt a hidaknak: az elsőt még Széchényi, a „Hídember” teremtette meg a reformkorban. A második az 1945-öt követő újjáépítési időszak volt, melynek művészi dokumentuma Háy Gyula Londonban is játszott, jól megírt, sematikus darabja, a Kossuth-híd építéséről, Az élet hídja. Harmadszorra a nyolcvanas években, a kései Kádár-korszakban jött divatba nálunk a híd, amikor az ismert metaforát kiterjesztve kezdtük használni. Ekkor vetődött fel, hogy „hídország” lehetnénk, mely összeköti a kommunista Keletet és a kapitalista Nyugatot, és ebből busás hasznot húz, gazdaságát erre alapozza.

S most, immár negyedszer, újra szembetaláljuk magunkat a hídkultusszal, igaz, sajátos változatban. Ennek szolgálatában áll Szebeni András fotóművész és Csaplár Vilmos író Hídregény című drága albuma, amely az 2007 augusztus 8-án ünnepélyesen átadott kőröshegyi völgyhídnak szenteltek. A reprezentatív munkáról, amelyet a Hídépítő Zrt jelentetett meg, máris lelkes kritika jelent meg irodalmi hetilapunkban, elismert író tollából. Ez egyértelműen jelzi: a mérvadó értelmiségi közvélemény komoly műalkotásnak tekinti a völgyhidat, és a róla készült, az építő cég által finanszírozott kötetben sem lát semmi „cikit”. Mecénások és művészek harmonikusan egymásra találtak a somogyi dombok fölött átívelő gigantikus autósztráda-viadukt fenntartás nélküli csodálatában.

Ami engem illet, bevallom, megborzongok a „negyedik hídkorszaktól”. Bármennyire csodálom is Szebeni András bravúros képeit az építkezésről, és nyugtázom, hogy az íróként ismeretes Csaplár Vilmos ezúttal az „üzemi újságírás” csúcsaira hágott, megörökítve a nagy mű létrehozását, nem tudok eltekinteni egy apróságtól. Attól, hogy a tizenhat pilléren futó, 1872 méter hosszú, és a legmagasabb pontján 88 méter magas völgyhíd számos szakmai vélemény szerint teljesen felesleges, amellett elcsúfítja Magyarország egyik legszebb tájképét, ráadásul még balesetveszélyes is.

Tény, hogy a tervezők a M7-es sztráda továbbvitelére előzőleg 47 tervváltozatot készítettek. De hogy miért a semmi fölött átívelő óriási völgyhídnál maradtak, senki sem tudja. A Wikipediában olvasható cikk szerint, amikor Apáthy Endrétől, a Hídépítő Zrt. elnök-vezérigazgatójától, a Hídregény „főhősétől” megkérdezték, hogy „miért pont erre a helyszínre építették a völgyhidat, valamint hogy miért nem alagutakat építettek a híd helyett”, nem tudott határozott választ adni, mindössze annyit mondott: „nem tudjuk”.

Kinőtt tehát a földből egy óriási, mesterműnek tekinthető viadukt, holott minden műszaki és gazdaságossági érv amellett szólt, hogy ha ezen a nyomvonalon vezetik az M7-est, süllyesszék le a dombok közé, és építsenek átereszeket. (Az alagutas megoldást, amelynek révén a Balatonhoz közelebb futhatott volna a pálya, elvetették.) A három év alatt épült völgyhíd költsége 41,5 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva. Sok minden hihető, csak az nem, hogy minden azért történt, mert az 1800 lakosú Kőröshegy és a 2300 lakosú Balatonföldvár önkormányzata csak a völgyhidas megoldást támogatta. (Azt, hogy egy kis település mit tud elérni a nagyberuházókkal szemben, jól mutatja a Szentendrei szigetre vezető „kis híd”, melyet a pócsmegyeri önkormányzat az M0-ás autópálya lehajtója helyett követel, mindeddig hiába.)

A viaduktot a Hídépítő és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma együttesen húzta fel. Most a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. mind a két cégtől milliárdokat követel a Fővárosi Bíróságon a versenytörvény megsértése és kartellezés miatt. Rebesgetik, hogy a kőröshegyi viadukt építése mögött részben telekspekuláció, részben pedig egyes politikai pártok finanszírozási igénye húzódott meg – ami a bécsi székhelyű Strabagot illeti, ezek a hírek többször is napvilágot láttak az osztrák sajtóban.

De miért is írnának minderről a Hídregényben, amelynek szerzői alapos okkal hálásak lehettek a luxus kivitelű album megrendelőinek? A szerzőknek más nézőpontja, így például a honoráriumok kifizetéséről intézkedő PR-managert is megörökíti egy kép, háttérben a viadukttal. Az avatóünnepségen, ahol a politikusok és műszakiak mellett a művészek persze csak téblábolnak, mások is feltűnnek: „Szebeni és én valahogy nem találjuk a helyünket (pezsgőspohárral a kezünkben), Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója saját kezűleg hozott két ételt nekünk, hogy legalább ne éhezzünk. Egy mondat járt a fejemben, mint az ébredéskor halott, melankolikus, mégis fülbemászó sláger: »volt idő, amikor a híd helyén csak egy magasles állt«.”

Hangulatos életkép, bravúros mondatok, a Hídregény emlékezetes részlete. Persze, érdemes azt is felidézni, hogy jelenleg éppen a NIF perli az építőket. De akárhány milliárdos bírságot sikerül is behajtani rajtuk, ez a töredékét sem teszi ki annak, amibe az amúgy műszaki csúcsteljesítménynek számító, csak éppen értelmetlen, grandiózus műtárgy került. És arról se feledkezzünk meg, hogy már épülnek a tolnai dombok között az M6-os autópálya alagútjai, amelyeknek szükségességéről egyetlen pártatlan szakembert sem sikerült meggyőzni. Előre látom, hogy, hogy amikor végre (ha igaz, 2010-re) elkészül az új, a Pécsre vezető autópálya-szakasz, Alagútregény címmel is megjelenik majd egy hasonló, igényes kivételű album. Ha rendelkezésre állnak a források, nemcsak a mérnöki tehetség, de a művészet lehetőségei is határtalanok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Pelle János Vélemény

Pelle János: Meddig duzzoghat Gyurcsány?

Gyurcsány Ferenc meg sem várta a március 9-iki népszavazás eredményének kihirdetését, máris a nyilvánosság elé állt. Közölte: a kormány már április elsejével eltörli a vizitdíjat és a kórházi ágydíjat. A költségvetés nem pótolja a kieső költségeket. Üzenete világos: a nép megérdemli a sorsát, szenvedjen azért, mert hagyta magát az orránál fogva vezetni az ellenzéki demagóg propagandától.

Vélemény

Az elpusztíthatatlan piac

A kapitalizmus, mint nagyobb országokat uraló társadalmi-gazdasági formáció, legföljebb öt-hatszáz éves. Viszont a piac intézménye egyidős a történelemmel, hiszen a valamilyen értékmérő – a főníciak óta: pénz – közvetítésével folyó árucsere ősidők óta elégíti ki az emberek alapvető, folyamatosan bővülő igényét a fizikai és szellemi javak cseréjére.

Vélemény

Legyilkolt karakterek - Gyurcsány és Orbán

A mai magyar politikai színtér úgy néz ki, mint egy Shakespeare-dráma az utolsó jelenet végén. Mindenütt hullák hevernek, alig akad valaki, aki túlélte a mészárlást, ő is csak azért, hogy elmondja az erkölcsi tanulságot. Persze, nem valóságos tetemekről van szó, szerencsére nem vagyunk Pakisztánban.

Vélemény

Mi lenne, ha?

Amatőr történészek, fantaszta kamaszok, és a tömegek érzelmeire ható politikusok - akiknek lelkivilága gyakran feltűnő hasonlóságot mutat! - szívesen játszanak el a gondolattal: milyen következményekkel járt volna, ha a világtörténelem egy-egy fordulópontján más irányt vett volna?

Vélemény

Kármán Irén reagál Pelle János cikkére

Kármán Irén nyílt levélben válaszol Pelle Jánosnak a Szemben a maffiával – avagy olajozott viszonyok című film sajtóbemutatója alkalmából írt cikkére. A levelet az alábbiakban közöljük.

hvg.hu English version

Anomia and the rise of petty thievery

What have villages given the cities over the past 15 years? Metal theft. Durkheim and Merton would find the Hungarian provinces fertile ground for research into the theory of deviancy.

Vélemény

Az ünnepi öngyilkosságok legendája

Széles körben elterjedt az a hiedelem, és a médiából is visszaköszön, hogy a legtöbb öngyilkosságot az emberek az ünnepek alatt, mindenekelőtt karácsonykor követik el.

Vélemény

Beszámíthatatlansági kérelem

Az MSZP-nek előbb-utóbb döntenie kell arról, hogy támogatja-e Kálmán László népszavazási kérdéseit, vagy inkább a Fidesz kezdeményezésének a bírálatára összpontosít.

MTI Itthon

Négy nappal előbb adják át az M7-es kőröshegyi szakaszát

A kivitelezési határidőnél 4 nappal előbb, augusztus 8-án átadják a forgalomnak az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti völgyhidas szakaszát - jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter pénteken a kőröshegyi viaduktnál tartott sajtótájékoztatón, miután megtekintette a beruházást.