szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Eredménytelenül ért véget a koszovói státustárgyalások Bécsben tartott első fordulója hétfőn; a koszovói albán és a szerb vezetők álláspontja továbbra is messze áll egymástól - közölte Martti Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZ főtitkára által megbízott közvetítő.

Martti Ahtisaari meghívására vett részt az értekezleten szerb részről Boris Tadics elnök és Vojislav Kostunica miniszterelnök, illetve a koszovói albánok képviseletében Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku miniszterelnök. A találkozón a bécsi házigazdák részéről jelen volt Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Ursula Plassnik külügyminiszter is.

A csúcstalálkozó napirendjén egyetlen téma, Koszovó jövőbeni jogállása szerepelt. A 15 tagú delegációk zárt ajtók mögött ismertették álláspontjukat, azok kivonatát azonban már a sajtónak is bemutatták. A találkozó jelentőségét az adja, hogy első alkalommal folytatott közvetlen tárgyalásokat elnöki és miniszterelnöki szinten a két fél az 1998-99-es koszovói harcok óta.
 
Az ellentétek nagysága miatt azonnali konkrét eredményeket nem vártak a tárgyalásoktól a szakértők, a megbeszélések azonban Ahtisaari szerint alkalmat adtak rá, hogy a két fél hivatalosan ismertesse és megvilágítsa álláspontját.
 
Agim Ceku koszovói kormányfő kijelentette, hogy Koszovó de facto már egy létező, demokratikus köztársaság, és csak ennek jogi elismerésére van szüksége.

Fatmir Sejdiu koszovói elnök azt hangsúlyozta, hogy a koszovói albán többség "függetlenségre vonatkozó akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy tárgyalásokat folytatni róla". A koszovói albán elnök úgy fogalmazott, hogy "a függetlenség álláspontunk alfája és omegája", amely az "egyetlen reális megoldás".
 
Boris Tadics szerb elnök visszautasította a Koszovó függetlenségére vonatkozó koszovói albán "ultimátumot", és azt hangsúlyozta, hogy a kompromisszum elérésének érdekében elengedhetetlen, hogy megállapodás szülessen a decentralizációról és a szent helyek kérdéséről. Kostunica kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy Belgrád "nem fogadhatja el egy különálló állam létrejöttét (Szerbia) területének 15 százalékán".
 
Vuk Draskovics szerb külügyminiszter előző nap úgy nyilatkozott, hogy Belgrád "függetlenséget kínál Koszovónak Szerbián belül". Hét évvel a háborús időszak után a nyugati hatalmak sürgetik Koszovó státusának rendezését, diplomaták szerint azonban Koszovó függetlenségének a szerb jóváhagyás hiányában sincs igazán alternatívája. A megbeszélések augusztus első hetében folytatódnak - jelentette be Martti Ahtisaari.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

A koszovói szerbek megszakították a kapcsolatot Pristinával

Az elmúlt hetek felderítetlen gyilkosságai és szerbellenes bűntényei miatt az Észak-Koszovóban élő szerbek hétfőn rendkívüli intézkedések megtételét jelentették be a térségben, és megszakítottak mindennemű kapcsolatot Pristinával és az ENSZ-kormányzattal (UNMIK).

MTI Világ

Belgrád több szerb többségű települést akar Koszovóba

Az új szerb települések számáról vitáztak a koszovói albánok és Szerbia képviselői a bécsi státustárgyalások negyedik fordulójának első napján, csütörtökön, s míg a szerbek a vártnál jobb kezdésről számoltak be, a koszovói küldöttség lényegi különbségeket emlegetett a sajtó előtt.

MTI Világ

Ceku lett Koszovó miniszterelnöke

A koszovói parlament megválasztotta a tartomány miniszterelnökévé Agim Ceku egykori albán gerillavezért, a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) parancsnokát, akit terrorizmussal és népirtással gyanúsítanak a szerbiai hatóságok.

Világ

Koszovó is elmegy?

A március elején Moszkvában járt szerb küldöttséggel a vendéglátók éreztették, Oroszország nem tudja megakadályozni...