szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bűnösnek mondta ki az olsói bíróság Anders Behring Breiviket, aki tavaly 77 embert gyilkolt meg a norvég fővárosban, illetve a közeli Utoya-szigeten lévő ifjúsági táborban. A tömeggyilos korábban közölte, csak akkor fellebbez, ha elmebetegnek mondják ki.

Egyetlen kérdés volt nyitott a tavaly júliusban 77 emberrel végző Anders Behring Breivik perében a pénteki ítélethirdetés előtt: beszámíthatatlannak mondja ki őt a bíróság, vagy azt az orvosi véleményt fogadja el, hogy szellemi ép volt, amikor tavaly júliusban Oslo kormányzati központjában hét embert ölt meg egy pokolgéppel, majd 70 fiatalt lőtt agyon géppisztollyal egy szociáldemokrata ifjúsági táborban a norvég főváros mellett lévő Utoya-szigeten.

Végül a bíróság kimondta: a férfi nem elmebeteg, és a maximálisan kiszabható 21 év börtönre ítélték, azzal, hogy ha 2033-ben a bírák úgy ítélik meg, hogy a gyilkos szabadon engedése veszélyt jelent a társadalomra, az elzárás meghosszabbítható. Az őt bíró egyhangú döntést hozott. Az ítélet szerint Breivik - aki mosolyogva fogadta a bejelentést - bűnös terrorizmusban és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságban.

Az ügy megosztotta az orvosokat

A z idén április közepén elkezdődött perben Breivik "szánalmasnak" nevezte, hogy Norvégiában 21 éves szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés. Az ügyészek azon kérdésére, hogy jobban örülne-e a halálbüntetésnek, azt válaszolta: "Nem vágyom rá, de elfogadnám a döntést. Két kimenetelt tudnék elfogadni ebben az ügyben, a halálbüntetést vagy a felmentést". Közölte, hogy nem fél a haláltól, majd arról kezdett beszélni, hogy az európai nacionalisták sokat tanulhatnának az al-Kaidától, különösen az iszlamista terrorszervezet mártírhalált dicsőítő módszereit illetően. "Ha féltem volna a haláltól, nem vittem volna véghez a műveletet" - mondta tettére utalva Breivik.

A per első napján amúgy Breivik mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint, amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt és tett fel az internetre, ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.

Breivik bemutatkozása a bíróságon
AP / Hakon Mosvold Larsen, pool

Első megszólalását arra használta fel, hogy kijelentse: nem ismeri el a norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat. Ezenkívül - mint mondta - nem ismeri el Wenche Elisabeth Arntzen bíró illetékességét sem. Ezt azzal indokolta, hogy a bírónő a barátnője Gro Harlem Brundtland volt munkáspárti miniszterelnök lánytestvérének. Amikor a bíró rákérdezett foglalkozására, a vádlott azt mondta: író, aki most éppen börtönben ül, és ott dolgozik. De is elmondta: elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, "önvédelemből" cselekedett.

Az ügyészek vádbeszédükben azt kérték, hogy Breiviket zárják elmegyógyintézetbe. Korábban ugyanis két norvég hatósági orvos szakértő is fenntartotta azt a megállapítását, hogy Anders Behring Breivik elmebeteg, ezért büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Torgeir Husby és Synne Sorheim, aki a per kezdete, április 16-a óta folyamatosan figyelte a norvég mészárost, áttanulmányozta a rendőrségi kihallgatásokon felvett anyagot is.  „Azt gondolja, mindannyiunkat meg kell mentenie attól, hogy odavesszünk a jó és a rossz csatájában. Azt hiszi, felelősséget visel és küldetést teljesít ebben a harcban, joga van döntenie életről és halálról, noha a végső felelősséget a tetteiért egy nem létező szervezetre hárítja" - mondta korábban Sorheim, amikor ismertette a 239 oldalas szakvéleményt.
A pszichiáterek szerint Breivik elmebetegségének első jelei 2002 és 2006 között mutatkozhattak meg először, utána teljesen magába zárkózott. Állapota ezután egyre romlott, 2010-től már kifejezetten delíriumos állapotba került (a tudat elborulása, érzékcsalódásokkal járó átmeneti tudatzavar).

Breivik viszont kitartóan ellenezte, hogy beszámíthatatlannak mondják ki. Ebből ugyanis ő – és szerinte más is – azt olvassa, hogy idegengyűlölő, iszlámellenes elveit betegesnek tartják. Radásul más szakértők szintén nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítették a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonítva bűncselekményét.  Eirik Johannesen pszichológus például azt mondta, Breivik borzalmas tettét szerinte nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel. Ideológiai nézeteit ismerve - mondta a szakértő - ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel "meggyógyítani".

Egy másik orvos szakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora szintén úgy látta: nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Az előbbi neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus egy enyhébb formája, amely már gyermekkorban elkezd kifejlődni. Az utóbbi pedig olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Amúgy  ő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira - a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre - hívta fel a figyelmet.

Más kérdés, hogy norvég jogi szakértők szerint noha a maximálisan kiszabható büntetés 21 év, ám a férfi igazából sosem fog szabadlábra kerülni, mivel közveszélyesnek mondják majd ki. Breivik ötévente kérheti majd a döntés felülvizsgálatát. A norvégok amúgy szintén azt szeretnék volna, ha a bíróság nem mondja ki, hogy a férfi beszámíthatatlan. A brit The Guardianben pénteken ismertetett felmérés szerint legalábbis a börtönbe zárást támogatta a megkérdezettek háromnegyede.

A börtön készül

Az Oslo közelében lévő Ila börtönben mindenesetre a pénteki ítélethirdetés előtt is arra készültek, hogy a tömeggyilkos mindenképpen náluk marad, szóljon a döntés akár szabadságvesztésről, akár pszichiátriai kezelésről.  Knut Bjarkeid igazgató az angol nyelvű thelocal.no hírportál szerint már szerdán elmondta: ha Breiviket beszámíthatatlannak mondják ki, és elrendelik a kezelését, úgy kialakítanak egy új épületszárnyat, amely gyakorlatilag kisebb kórházként működik majd, és itt helyezik majd el a gyilkost. Ha nem ez történik, akkor Breivik ugyanolyan körülmények közé kerülhet, mint eddig volt, és ugyanúgy el lesz választva a többi rabról, mint eddig.

Breivik egy korábbi tárgyaláson
AP / Heiko Junge

A hetvenhét ember halálát okozó 33 éves férfi három viszonylag kopott, csupasz falú cellát használhat. Egyikben alszik, a másikban edzőgépek vannak, a harmadik pedig úgymond az irodája, ahol egy asztalhoz erősített laptop áll rendelkezésére. A számítógép azonban nincs csatlakoztatva az internethez, hogy a férfi ne léphessen érintkezésbe a külvilággal. Igaz, a Verdens Gang napilap szerint a Wikipédia offline változatát telepítették a gépre. Az azonban egyelőre nem dőlt el, hogy Breivik, aki korábban arról beszélt, hogy könyvet írna, megtarthatja-e a gépet az ítélet után is.

Májusban egyébként az említett Verdens Gang arról számolt be, hogy a börtön külön személyzetet venne fel Breivik szóval tartására, vagy akár sakkpartnernek. A teljes elszigetelést ugyanis elítélheti az emberi jogok strasbourgi bírósága. Knut Bjarkeid igazgató szerint azonban ez tévedés, illetve részben az. Inkább azzal próbálkoznak ugyanis, hogy a börtön személyzetét szólították fel: beszéljenek a rabhoz, foglalkozzanak vele, adott esetben edzenek is együtt.

Ez így is lényegesen kevesebbe kerülne, mint a külön kórház kialakítása, derült ki az igazgató szavaiból. Utóbbira amúgy azért lenne szükség, mert a norvégiai elmegyógyintézetek nem alkalmasak „ilyen kaliberű bűnöző” fogadására.  Ha tehát 2013-ra valóban elkészül a külön szárny, Breiviket kifejezetten e feladatra kiképzett személyzet ápolná, a biztonsági előírások maximális betartása mellett. Utóbbi azáltal vált megvalósíthatóvá, hogy a tavalyi gyilkosságok után elfogadott úgynevezett lex-Breivik lehetővé teszi a pszichiátriai intézményekben ápoltak, illetve ruháik, tárgyaik átkutatását, valamint a külvilággal ápolt kapcsolataik szigorú ellenőrzését.

Fejek már hullottak

Alig több mint tíz nappal az ítélethirdetés előtt a tragédia körülményei, illetve a hatóságok reagálását értékelő, úgynevezett „július 22-e bizottság” közzétette jelentését, amely szerint az oslói robbantásos merénylet megakadályozható lett volna, ha a korábban elfogadott biztonsági intézkedéseket hatékonyabban alkalmazzák, Utoyára pedig hamarabb kiérhetett volna a rendőrség. Az oslói robbantás és a belbiztonsági szolgálatok előtt már korábbról ismert Breivik letartóztatása között ugyanis három óra telt el, közben televíziós stábok már élőben közvetítették a mészárlást, illetve azt, amint a szigeten lévő fiatalok telefonon próbálnak segítséget kérni.

Túlélők és áldozatok a norvég mészárlás után - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!
AP

A Jens Stoltenberg miniszterelnök számára készített, majdnem 500 oldalas jelentésben a tíz jogászból és igazságügyi szakértőből álló bizottság rámutatott, hogy bürokratikus késlekedések miatt nem zárták le a forgalom elől a kormány székhelyéhez vezető utat, noha ezt már 2004-ben ajánlották. Ez tette lehetővé, hogy Breivik a 17 emeletes toronyépület elé állítsa a 950 kilogramm robbanóanyaggal megrakott teherautóját.

A bizottság jelentése, illetve a közfelháborodás hatására lemondott posztjáról a norvég rendőrfőkapitány, aki amúgy éppen a mészárlás előtt néhány héttel került posztjára. Amúgy pedig a kormányzó norvég Munkáspárt politikusa, illetve Stoltenberg kormányfő násznagya is volt. Maga a kapitány azt nyilatkozta, azért mond le, mert Grete Faremo igazságügy-miniszter és más politikusok bizalma megrendült benne.  A norvég sajtó és az ellenzék ugyanakkor többször felvetette, hogy magának Jens Stoltenbergnek is mennie kell, mert a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Új részletek: Breivik ujjongva ölt

Szörnyű részletek lefestésével folytatódtak a norvég Utoya szigetén tavaly nyáron elkövetett tömeggyilkosság túlélőinek tanúvallomásai szerdán a norvég fővárosban.

MTI Világ

Belebukhat a norvég kormányfő Breivik ámokfutásába

Egyre hangosabban követeli a norvég sajtó és az ellenzék Jens Stoltenberg norvég kormányfőtől, hogy mondjon le, amiért a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy egy jobboldali szélsőséges robbantásos merényletet hajtson végre Oslóban, majd lemészároljon 70 fiatalt Utoya szigetén.